A csepregi tűzoltónő lépcsőfutásban, kenyérsütésben is tud nyerni - Tájmelné Tóth Mária Miával beszélgettünk

Mia a zsirai otthonban volt szociális ápoló, míg meg nem született a fia. Oda nem tudott visszamenni, ezért egy cégnél helyezkedett el, ahol dobozokat gyártanak. Raktáros lett, targoncás jogosítványt szerzett, raklapokat rakott. A férje tűzoltó, ő biztatta, hogy végezze el az alapképzés negyvenórás tanfolyamát. El is végezte.

– Mikor üresedés volt a csepregi tűzoltóságon, szavazásra bocsátották, hogy kit vegyenek fel a jelentkezők közül, addig nő nem volt köztük. Kőszegen alkalmazták az első női tűzoltót, a hölgyek inkább irodában dolgoznak a katasztrófavédelemben. Megszavazták, hogy bekerüljek – meséli a tűzoltónő. – Híradó-ügyeletesként kezdtem, fogadtam a hívásokat, riasztásokat, rádióztam. Aztán csökkent a létszám, és a szabadságokat is ki kell adni, betegségek is előfordulnak, nemegyszer úgy esett, hogy nekem is ki kellett a többiekkel menni balesethez, halálesethez, tarlótűzhöz is. Többször volt, hogy lelkileg túlságosan megérintett egy-egy eset, de most már öt éve vagyok főállásban a csepregi tűzoltóknál, tizenhét település tartozik hozzájuk.

Amint mondja, az utóbbi időben sok „ajtónyitás” van: főleg idős emberekhez hívják a tűzoltókat, akiket két-három napja nem láttak, például egy bácsi elvesztette az eszméletét otthon, vagy egy mozgássérült leesett az ágyról, a telefont nem érte el, nem tudott segítséget hívni. Most arra számítanak, hogy sok kéménytűzhöz kell majd menni, mert a kémények általában nincsenek átvizsgáltatva, és sokan be fognak gyújtani akár szeméttel is.

Mia tűzoltóként nemcsak a riasztások idején áll helyt, hanem versenyen is, a legjobb eredménye, hogy 2021-ben első lett a IV. Vas Megyei Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyen, harmadik korcsoportban, légzőkészülékes kategóriában: tizennégy emeletet és 251 lépcsőfokot futott mintegy 10 perc alatt.

A privát életét az utóbbi években az otthoni kenyérkészítés fejlesztése jellemezte. A kisfiának kezdett sütni Zsoltika tej- és tojásallergiája miatt nyolc évvel ezelőtt. Vett egy kenyérsütőgépet, eleinte élesztővel dolgozott, megadott receptek szerint. Aztán kutatni kezdte az egyre jobb kenyerek titkait, és megtalálta a kovászt, az „öregtésztát”, amit az anyukája, a mamája is szokott emlegetni a régiek mindennapjaiból.

Korábban gyúrt, alacsony hidratációjú madre kovászt használt, ami semleges ízű, több péksüteményben használható. Aztán jött a komlós kovászka, amit nagyon megszeretett, most ezzel süt.

Az első kardinális lépése, hogy a nyilvánosság elé lépjen a tudásával, a mosonmagyaróvári verseny volt, amit rögtön meg is nyert, amikor először elment 2020-ban, majd 2021-ben szeptember 12-én, a névnapján. A járvány alatt először online, majd élőben fogott össze más kenyérsütőkkel, Csepregen is szerveztek kenyérsütő versenyt, létrejöttek az első helyi workshopok, aztán híre ment, és most már más településekre is hívják őket, a Kovászolók Társaságát. Nagyon sok nővel osztották meg a tapasztalataikat megyeszerte, és folytatják is, mert folyamatos az érdeklődés, amit a közösségi oldalon is visszajeleznek számára a csoportban, amit létrehozott, és közel hatszáz követője van. Tájmel Tamás, a férje unokatestvére az első lépésektől támogatja őket, ő szponzorálja a kenyérsütő versenyek fődíjait.

A sors fintora, hogy miután a kenyérsütésbe ennyire belejött, a kisfia után már neki magának is szüksége van diétára, mert megcsípte egy kullancs, és Lyme-kóros lett, aminek az élethosszig tartó kezeléséhez egyebek között a gluténmentes étkezés szükséges. A kenyérsütés öröme és a szenvedély természetesen megmaradt. A futást abba kellett hagynia.

Korábbi hobbija a néptánc volt, de helyben sajnos nincs csoport, eljárt egy darabig Nickre, ami túl sok időt vett el. A büki Sok-Szín-Pad Társulathoz szegődött, ahol a színjátszásban ki tud teljesedni, Nika Róbert társulatvezető és H. Nagy Katalin rendezéseiből sokat tanul. Adácsra is elvitték Móricz Zsigmond Kvitt című darabját, országos ezüst minősítést szereztek. Mia volt az egyik főszereplő, akinek szélsőséges körülmények között is ki kell egyensúlyozni a családi békét, és gondoskodni arról, hogy a családi kassza se maradjon üresen, valamint megvédeni a család becsületét annak jegyében, hogy „nagy az asszony szoknyája, mindent eltakar”.