Múltidéző

2023.02.04. 11:00

Szombathely 30 éve "A kosárlabdasport városa"

1993. január 4-én délelőtt ünnepélyes ceremóniával kezdődött Szombathely város közgyűlése. Horváth Frigyes, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára azért utazott a vasi megyeszékhelyre, hogy a polgármesternek, Wagner Andrásnak átnyújtsa „A kosárlabdasport városa" címmel járó díszes zászlót és emlékplakettet.

Kelemen Attila

Fotó: Unger Tamás

Az ünnepségen megjelentek a város kosárlabda-sportjának képviselői. Mint például az akkori NB I-esek: a Sabariától Váradiné Szarka Ildikó, a Falcótól Maár Gábor csapatkapitányok vehették át az eredményes szereplésükért járó emléktáblát. 

De hogyan is vezetett az út addig, hogy Szombathely ilyen nagy megtiszteltetésben részesüljön? 

A Lokomotiv volt az első szombathelyi csapat 

A Faludy Gimnáziumban Tóth Antal diákjai próbálkoztak először kosárlabdázással, de igazából 1945-ben a szovjetek honosították meg Szombathelyen a kosárlabdát. 1946-ban Pünkösty Botond irányításával alakult meg a Lokomotív (amit később Törekvésként, majd Haladásként ismertünk) női, egy évre rá a férfi csapata is. (Aztán sorra a többiek: Postás, BÜSE, Építők, Vörös Meteor stb.) A lelkes gárdát Gál Elemér 1954-ben az NB I-be vezette, egy év múlva követték őket a lányok is. Az első fénykort a kilencéves NB I-es szereplés jelentette. 1963-ban estek ki végleg, később hasonló sorsra jutottak a hölgyek is. Akkor úgy tűnt, nem is lesz többé első osztályú csapata Szombathelynek. Miközben Körmenden igazi kosárlabda-fellegvár alakult ki, addig Szombathelyen csak NB II-re (SZSE, Sabaria, Tanárképző) futotta. Igaz, a kosárlabda iránti szeretet nem szűnt meg, ez idő alatt is rengeteg, szabadidejében játszó szimpatizáns nevelkedett. 

 A Faludy Gimnázium épülete, amely később Főiskola lett
Fotós: VN-archív

A lánycsapat tért vissza elsőként az NB I-be 

Majd 1971-ben kezdődött valami új. Egy úttörő korosztályú lánycsapat bontakozott, erősödött. Évek múlva többször kopogtattak az NB I. kapuján. A bebocsátásra 1986-ig kellett várni, Hajdinák Zoltán irányításával két évig maradtak az első osztályban. Szalai Jánossal egy év szünet után újra visszakerültek Kalamárék, sokáig tartották magukat az NB I-ben. 1993-ban már második éve voltak az A csoportban— akkor jugoszláv szakember, Kisferenc József volt az edzőjük. 

Színre lép a Falco 

A férfiaknál új színt a Falco együttesének színre lépése jelentette. 1980-ban a Fakombinát vállalatnál szerveződött egy csapat, amely hetente egyszer találkozott. Gráczer György és Németh István lelkesedésének köszönhetően 1987-ben a megyei bajnokság megnyerése után az NB II-ben indultak. Három év alatt — 1990-ben — az NB I-ig jutottak Déri Csaba edzővel. De itt sem volt megállás. Először a center Krivacsevics, majd az edző Földi Sándor, végül dr. Hajnal László munkába állásával egyre magasabbra törtek. Az 1992/1993-as idényben sikerült az A csoportba kerülést kiharcolni.  

Harminc évvel ezelőtt új fénykort jegyeztek tehát a város kosárlabda-történetében. Újra két első osztályú csapata volt a megyeszékhelynek, amelyek egyre több embernek szereztek örömet, nyújtottak szórakozást. 

És akkor még nem is tudhatták mindazt, amit mi manapság: csakhamar magyar bajnoki címet ünnepelhetett a Falco. Mi több mára már négyszeres magyar bajnok, és a futó kiírásban is listavezetőként várják a folytatást. 

 

A kép hátterében még csak épül a Sugár úti csarnok, az Arena Savaria helyén pedig üres a parcella                              
Fotós: VN-archív 

A Falco diadalútja az elmúlt 30 évben 

De lássuk az elmúlt 30 évet: az újonc Falco első élvonalbeli évében 12. helyen zárt, majd 1993 óta egy szezon (2005–2006) kivételével mindig bejutott a legjobb 8 csapat közé, és a felsőházi rájátszásban játszott. 1997-ben bronz-, 1998-ban ezüstérmet szereztek a kupában, 1999-ben pedig először bejutottak a bajnokság elődöntőjébe, sőt a döntőbe is, ahol az Albacomp csapata 4–1 arányban nyert. Ezután három év alatt két bronzérmet is begyűjtöttek és közben két évig a Szuper Liga és a Korać Kupa résztvevői voltak, előbbiben egy arany- és egy ezüstérmet szerezve. Az új évezred hajnalán a csapat húzóembere az a Kálmán László volt, aki egymás utáni három évben (2004, 2005, 2006) gólkirály lett. 

Időközben a csapat szurkolótábora annyira megduzzadt, hogy a régi Sugár úti csarnokban már képtelenség volt ideálisnak mondható körülmények között mérkőzést rendezni. Erre hivatott a csapat új „stadionja”, a 8000 fő befogadására alkalmas Arena Savaria, amelyet 2006-ban adtak át. 

Gráczer György a nulláról vezette csúcsra a Falcót 
Fotós: VN-archív

2007-ben érkezett Srećko Sekulović edző, akinek az irányításával a következő szezonban megnyerték a bajnokságot, a kupában pedig ezüstérmet szereztek. 2012-ben a csapat megnyerte az alapszakaszt, de a bajnoki döntőben a Szolnoki Olajjal szemben alulmaradt. A 2016-2017-es és a 2017-2018-as szezonban ezüstérmes lett a Falco. Majd a 2018-2019-es szezonban, a rájátszásban veretlenül - 10 év után - újra nyerni tudott a csapat. 

Azóta csupán egyetlen legyőzője akadt: a 2020-as koronavírus, ami miatt félbeszakadt a bajnokság. A címvédő Falco a tabella élén állt, a megyei rivális Körmend pedig második volt a rangsorban, amikor félbeszakadt az idény. Az előző évben is Falco–Körmend döntőt rendeztek (3-0-ra nyert a szombathelyi gárda), és 2020-ban is jó esély volt a vasi fináléra. A 2020/2021-es és a 2021/2022-es idényben a harmadik és a negyedik bajnoki aranyát is bezsebelte a Falco KC. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában