2023.03.18. 17:26
1945. március 19-ig rejtegették a Szent Koronát Velemben - Történelmi galéria az egykori boltban - fotók, videó
A Szent Korona Velemhez kapcsolódó történetéről tartott tárlatvezetéssel, helyszínbejárással egybekötött előadást szombaton a Korona Galériában Tatár József, a Vas megyei Magyar Nemzeti Szövetség elnöke.
Forrás: Cseh Gábor
A Korona Galéria mint kiállítóhely a közelmúltban készült el a Stirling-villával átellenben lévő, korábbi bolt épületében, most mutatták be először a nagyközönségnek. A Szent Korona másolatán kívül látható a palást másolata, történelmi festmények, faragott képek, grafikák, valamint egy kis numizmatikai tárlat is - egy magyar történelmi tablót lát, aki végignézi.
Az egész napos hagyományőrző program, azon belül a tárlatvezetés apropóját a korona történetéhez tartozó 78 évvel ezelőtti események adták. Ekkor ugyanis 1944 végétől egészen 1945. március 19-éig a Szent Korona és a koronázási ékszerek Velemben voltak elrejtve. A háború végén a Szálasi-kormány nyugatra menekült és Velemben alakította ki hatalmi bázisát. Tatár József előadásában kitért arra, hogy Velem földrajzilag védett és termékeny területen fekszik, azt már évezredekkel ezelőtt is tudták a vándorló népek, ahogy a szovjet hadsereg elől menekülő nyilasok is. Mint mondta, a menekülő kormány vitte magával a koronát is, amely először Veszprémbe került, majd 1944. december végén Kőszegen helyezték el pár napra. Ott azonban nem maradhatott, mivel féltek a város bombázásától, és attól, hogy a korona esetleg megsemmisül.
Kőszeget azonban egy szerencsés véletlennek köszönhetően elkerülte a légicsapás. Amint kiderült, az amerikai bombázóköteléket irányító parancsnok kőszegi származású volt, és megtiltotta Kőszeg bombázását. A gépek a terhüket Horvátzsidány melletti dombokon engedték ki végül.
Három hónapig rejtegették a koronát Velemben
Fotók: Cseh GáborAz érdeklődők a program során megtekintették a Stirling-villát is, amely egykor a Szálasi-kormány központja volt. Az épület mögött egy bunkerben őrizték a koronát közel három hónapig. A velemiek erről semmit nem tudtak, még a kormány helyi ténykedéséről sem volt tudomásuk. Amikor Szálasi végighajtott a falun, a házak ablakai előtt paravánt húztak ki a csendőrök. A korona rejtekhelyéül szolgáló bunker nyomai ma már nem láthatók, viszont az állami vezetőknek épített légoltalmi pince bejárata igen. A táblát is tévesen ide helyezték el, amelyen az állt, hogy a Szent Koronát itt őrizték. A magyar államiság jelképének történetéről azonban még további érdekességek is kiderültek. Így például az is, hogy mi köze volt Gábor Zsazsának a korona visszaadásához. Szerencsére a magyar származású színésznő Jimmy Carter amerikai elnök szomszédja volt, így egy alkalommal a díva rákérdezett, hogy mikor adják már vissza a koronát Magyarországnak. A folyamat elindult, 1978-ban elnöki különgép landolt a koronázási ékszerekkel Budapesten.
A program további részében a világrekorder tradicionális távlövő íjász Mónus József lőtt a Szent Vid kápolnánál (biztosított lőirányban), műsort adtak a hagyományőrzők, ismertették a kápolna történetét, majd az íjász Novákfalván tartott előadást „Harcolni a magyar zászló becsületérért” címmel.
A világrekorder tradicionális távlövő íjász Mónus József lőtt a Szent Vid kápolnánál
Fotók: Cseh Gábor