40 éve ezek az iskolák, szakmák voltak a legkeresettebbek Vas megyében

A negyven évvel ezelőtti felmérés szerint Vas megyében 3840 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait, és zömük a terveknek megfelelően valamelyik középfokú iskolában akart továbbtanulni, szakképesítést szerezni vagy éppen érettségit. A végzősök 93,8 százaléka szeretett volna továbbtanulni. Az adatokból leolvasható volt, hogy nem volt nagy eltérés a tanulók szándéka és a tervezett létszámok között. Némi eltolódás a szakközépiskola és a szakmunkásképző esetén volt megfigyelhető. Az előzőnél meghaladta a tanulók szándéka a tervezett keretet, míg az utóbbi esetén alulmaradt a tervezettekhez viszonyítva. 

A Nagy Lajos és a Kanizsai Dorottya gimnáziumok voltak a legnépszerűbbek 

A gimnáziumok alapvető feladata a felsőfokú oktatásra való előkészítés volt. Azokat a tanulókat várták leginkább, akiknek tervei között szerepelt a majdani továbbtanulás. A gimnáziumban továbbtanulók közül legtöbben a Nagy Lajos Gimnáziumot és a Kanizsai Dorottya Gimnáziumot szerették volna választani. E két gimnáziumba első helyen is többen jelentkeztek, mint amennyit fel tudtak venni. Helyhiány miatt végül kénytelenek voltak több tanulót is elutasítani, számukra maradt a többi gimnáziumi az érettségi megszerzésére. 

A korábbi évekhez hasonlóan 1983-ban is indult a Nagy Lajos Gimnáziumban a testnevelési osztály, és a Jurisich gimnáziumban a nyelvi speciális osztály. Angol nyelvet oktattak egy fél osztálynyi tanulónak, a másik fél osztálynyi gyerek pedig a német nyelvet választhatta. 

Sokan akartak óvónők lenni, illetve a kereskedelemben dolgozni 

A középiskola különösen szimpatikus volt a tanulók és szülők körében egyaránt. Ezt mutatta a tervezetthez képest nagyobb jelentkezés is. Egy bizonyos szakképesítés megszerzése mellett lehetőséget biztosított ez az iskolatípus az érettségi megszerzésére is. Jó képességű; és egy szakterület iránt érdeklődő tanulóknak előnyös volt ez a választás. Közülük kerültek ki az alkalmazotti réteg, a középszintű vezetők és az érettségivel is rendelkező szakmunkások. Évről évre nagy érdeklődés mutatkozott az óvónői (háromszoros túljelentkezés) a kereskedelmi (két és félszeres), és az egészségügyi (kétszeres) szakközépiskolák iránt. Ugyancsak többen szerették választani a Latinka (ma Gépipari) szakközépiskola mechanikai műszerész ágazatát (két és félszeres), és a Savaria szakközépiskola gépjárműtechnikai ágazatát (másfélszeres túljelentkezés). 

Ezzel szemben volt még hely a Latinka gépészeti és gépgyártástechnológiai szakára, a Hevesi szakközépiskola élelmiszeripari szakára, a Hámán szakközépiskola szarvasmarha-tenyésztő szakára, a Savaria szakközépiskola vasútgépész ágazatára, a Nádasdy szakközépiskola mindkét ágára (számviteli, gazdálkodási és mezőgazdasági, áruforgalmi). 

Slágerszakmák 1983-ban: autószerelő, bútorasztalos, fodrász 

A szakmunkásképzőben szerezhettek szakmunkás bizonyítványt a tanulók a választani kívánt szakmákban. Háromszor annyian szerettek volna autószerelők, bútorasztalosok, fodrászok lenni, legalább kétszer annyian választották a szobafestő-mázoló szakmát és másfélszeres volt a túljelentkezés a nőiruha-készítő szakmában. Az ipari szakmák kínálatából kiderült, hogy többen is volt még lehetőség a felvételre, a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére; azaz ezek voltak a kevésbé keresett szakirányok: esztergáIyos, hegesztő, vízvezeték- és készülékszerelő, fonalgyártó, szövő, cipőfelsőrészkészítő, cipőgyártó, bőrdíszműves, fényező-mázoló, bádogos, szerszámkészítő és a vízműkezelő. 

A kereskedelem és a vendéglátóipar szakmái közül a legkeresettebbek a ruházati eladó és a felszolgáló (3 szoros túljelentkezés) volt. A lehetőségnél kevesebben választották viszont a háztartási felszerelések eladója és a vendéglátóipari eladó szakmát. Összességében nézve a kereskedelem és vendéglátóipari szakmáknál közel másfélszeres túljelentkezéssel lehetett számolni. 

A mezőgazdaság és élelmiszeripar területén a sütő, a szarvasmarhatenyésztő és a növénytermesztő gépész szakmákban volt még lehetőség.