Mi lesz veled, Ukrajna? - Vörösvonal vagy integráció - Oroszország és Európa viszonya német szemszögből

Ősrégi, de aktuálisabb mint valaha a kérdés: Európához tartozik-e Oroszország. Dr. Frank-Luthar Kroll történészként arra mutatott rá, már többszáz éve bonyolult viszonyrendszer fűzi össze a két hatalmat, amely ugyan többször próbált kapcsolódni egymáshoz, de igazán sosem sikerült. Felidézte ennek mérföldköveit Nagy Péter cár uralkodásától kezdve II. Miklós cár hatalomra kerüléséig, majd rátért arra, hogy Putyin diktatúrája alatt újjáéledt a régi orosz eszme, egyúttal újra megerősödött az ortodox vallás. - Oroszország két civilizáció között áll, Európához és Eurázsiához sem tartozik egészen. Kérdésünkre pedig Ukrajna helyzetét így jellemezte: - Ukrajna szuverén ország Európában, nem Oroszország hátsó udvara. Oroszországnak semmilyen joga nincs, hogy beavatkozzon a belügyeibe. Ukrajna nyugathoz akar tartozni és nekünk kötelességünk ebben támogatni őket. 

– Ukrajna egy forgószínpad a nyugati és a keleti világ között, és Amerika azt mondta: leállítja ezt a forgószínpadot - fogalmazott Dr. Heinz Theisen politológus, aki szerint az oroszok szemszögéből is érdemes megvizsgálni az ügyet. Rámutatott: az oroszok azért támadták meg Ukrajnát, mert az a nyugati világhoz akar csatlakozni. Vagyis: Amerika ki akarja bontani az orosz kötelékből Ukrajnát, mert nem akar más világhatalmat elfogadni. Kiemelte: kevés szó esik róla, de a lényeg az, hogy ha NATO-rakétákat lehetne telepíteni kelet-Ukrajnába, akkor azok olyan gyorsan elérnék Moszkvát, hogy megszűnik a második csapás lehetősége.  

Veszélyesnek tartja, hogy Amerika a NATO-t védekező szövetségesből támadó erővé alakította. Többek között ennek az eredménye, hogy Oroszország szövetségesre talált Kínában. A többpólusú világrend híve, szerinte a magyar viselkedés a helytálló ebben a helyzetben. – Magyarország alapvetően semleges politikát folytat. Formailag  ugyan a NATO és az Európai Unió tagja marad, de helyteleníti a szankciókat, nem szállít fegyvereket. Én ezt helyesnek tartom, erre remélhetőleg lehet építeni béketárgyalások során. Aprólékosan elolvastam Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos beszédeit, és csak gratulálni tudok neki: bölcs, a magyarok érdekeit szolgáló politikát folytat – fogalmazott. 

Kíváncsiak voltunk arra is, melyikük miként látja a háború végkimenetelét. - A történésznek az a dolga, hogy tanuljon a múltból. Ha Oroszország elveszített egy háborút - és elég sok háborút veszített – akkor az országon belül mindig liberalizáció lobbant fel. Eddig mindössze egyetlen háborút, a 2. világháborút nyerték meg, az zsarnokságba torkollott. Most is ettől tartok. Ha Oroszország elveszíti, vagy legalábbis nem nyeri meg a háborút, akkor megnő a lehetősége a reformmozgalmaknak. Ha valós előrejelzést kér tőlem, azt mondom: sem Ukrajna, sem Oroszország nem nyeri meg a háború - döntetlenben kiegyeznek. 

Dr. Heinz Theisen szerint fennáll a veszély, hogy végtelenül folytatódik a háború és Ukrajnából Afganisztán lesz, amit teljesen lerombolnak. A megoldást abban látja, hogy a keleti és a nyugati tömb is érzékeli, hogy nem tudja megnyerni a háborút és nagyjából a most befagyott frontvonal mentén fegyverszünetet kötnek. Kifejtette: – Végeredményben ez Ukarjna megosztását eredményezi. Láttunk már ilyen Cipruson, Csehszlovákiában és a két német állam esetében –  és a világ nem szűnt meg forogni.