40 éve rangos karmesterversenynek adott otthont Szombathely

A karmesterség különlegessége 

A nemzetközi versenynek - a versengésen túl - több volt a rendeltetése: megismertesse a karmesteri feladatot a szombathelyi publikummal. A karmester a zenekaron keresztül érvényesíti egyéniségét, elmondja gondolatát egy közösségen keresztül, megfogalmazza saját magát úgy, hogy egy közösséget vezet, és feloldódik ebben a közegben. A karmesternek azt kell elvezényelnie, amit a szerző megírt. Vagyis, szolgálnia kell egy művet, egy ügyet, egy gondolatot. Mindemellett hozzá kell adnia valamit saját egyéniségéből, mert akkor válik teljessé a produkció, ha a mű alázatos szolgálata találkozik a közvetítő egyéniségével, egyéni gondolataival. 

A zsűri díszelnöke Ferencsik János karnagy volt, aki szerint az igazi versenyeken pontosan mérhetők voltak a teljesítmények.  

Kik vehettek részt a rangos versenyen 

De hogyan is válogatták ki a versenyzőket? Körülbelül kétszáz zenei központhoz juttatták el a felhívást. Életrajzot és az addigi szereplést dokumentáló kritikákat, cikkeket kértek a jelentkezőktől. Így hívtak meg a 104 érdeklődőből 60-at. 

A tehetség, a versenyzőkben rejlő lehetőség felfedezése, mérlegelése a szakértők gondja, felelőssége volt. A zsűritagok 1-20-ig terjedő skálán értékelték a teljesítményeket. Minden versenyző után borítékba zárt szavazólapon gyűltek a válogatást megkönnyítő számok. végül tizenhatan juthattak az elődöntőbe. A zsűri mellett szavazott a szombathelyi zenekar is. A zsűrit a közönség tetszésnyilvánítása nem tudta befolyásolni, mivel mire tapsolni kezdtek, a pontszámot a zsűritagok már leírták.

Antal Imre műsorvezető minden jelölt zenei múltját ismertette, a versenyben névsor szerint következtek a karmesterek. A rendelkezésükre álló húsz percet tölthették próbával, ismétlésekkel vagy az egész mű előadásával. A karmesteri kottaállvány mellett piros-sárga-zöld fényt adó időjelző figyelmeztette a versenyzőket a percek múlására. 

Nívós rangja volt a televízió karmesterversenyének, ugyanis a magyar televízió volt az első, amely „megfordította" a karmestert, és a közönségnek a dirigens arcát is mutatta. Ez a különlegesség, valamint a művek száma, nehézsége a legrangosabb karmesterversenyek közé emelte a magyart. 

A verseny során sorsolás döntötték el, hogy milyen művel mutatkozhattak be a versenyzők. Első nap elsőként a román Emil Aluas emelte fel a karmesterpálcát Verdi: A végzet hatalma című művére. Ő angol és német szavakkal kért néhány javítást a zenekartól és bravókkal köszönte meg, ha azt hallotta vissza, amit elképzelt. A délelőtt egyetlen versenyzője volt, akitől tetszésük jeleként, vonójukkal az állványon kopogva búcsúztak a muzsikusok. 

Ahány karmester, annyi típus – szólt a mondás 40 évvel ezelőtt (is). A csehszlovák Stanislav Boguniát a dirigálásban is kapkodóvá tette a drukk. A francia Philippe Camberling másodkarmesteri gyakorlatára támaszkodva a vezénylés folyamatában oldódott fel. Az első napon volt olyan karmester - az új-zélandi David Ralph Britten-, aki rábízta magát a zenekarra, és a zenekar el is játszotta a Rienzi-nyitányt. Az új-zélandi versenyző harmincezer kilométert utazott, mivel sem Új-Zélandon, sem Ausztráliában nem volt karmesterverseny, ehhez Európába kellett jönnie. 

Ismerősnek járó taps és állványveregetés fogadta az angol David Paul Cathcartot, aki harmadszor állt karmesterversenyen a szombathelyi szimfonikusok elé. Igyekezett minden kívánságát magyarul mondani, tudta a hangszerek magyar nevét is. Ő a gyakorlottabb karmesterek közé tartozott. A sorsoláskor harmadszorra is Beethoven: Egmont-nyitányát húzta. Kicsit csalódott is, mivel ez volt az egyetlen mű, amire nem készült, ugyanis nem hitte, hogy ismét ezt húzza. Ennek ellenére élvezte a versenyt. A második napon lépett színre a Mágus: a spanyol Xavier Güel személyében. Őrületes tempót diktált, hangerőben is a végleteket kedvelte, a nagyon halk pianokat, a rettenetes fortékat. Hilary Martin Griffiths Angliából a mezőny legidősebb, rutinosabb feléhez tartozott, 34 éves volt. Matematikus diploma után változtatott pályát. Zongora, cembalo, klarinét és karmesterképző szakot végzett. 

A kitartó nézők minden versenyszakaszban találtak kedvencet, különös, mulatságos egyéniséget. Sokan a Rádióújság rajtlistájával a kezükben követték az eseményeket, és a közölt kép alapján választott arcnak drukkoltak. 

A versenyzők összességében jó véleménnyel voltak a szombathelyi szimfonikusokról, mivel az a zenekar, amely türelemmel kibírja 56 karmester vezénylését, az csak csodálatos muzsikusokból állhat. 

Az 56 karmesterből végül 53-an álltak a szombathelyi szimfonikusok elé a Magyar Televízió nemzetközi karmesterversenyének válogatójában. A szombathelyi közönség pedig egy hétig követte figyelemmel a válogató eseményeit. A zárónapon az eredményhirdetés során Antal Imre olvasta fel azt a 16 nevet, akik a budapesti elődöntőben folytathatták a megmérettetést. De ezzel nem volt vége a szombathelyi rendezvénynek, hiszen a verseny legfiatalabb résztvevőjét, az amerikai Craig Tillman Zerbét szólították. Tudniillik a 23 éves karmesterre várt az a feladat (sorsolás), hogy eldöntse, ki kezdi a vezénylést a fővárosi elődöntőben.