A cseresznyevirágzás volt a japán klub témája Sárváron

Az AniYume japán klub alapítója elsőként arról beszélt, hogyan is kerültek a díszcseresznyefák Japánba. Elmondta, hogy a 700-as években, a kínai Tang-dinasztia idején kínai kereskedők vitték be a szigetországba az első cseresznyefa magokat, egyenesen a Himalájából. Az o-hanami szokása aztán hamar kibővült: a japán szilva mellett évszázados hagyománynak örvend a cseresznyevirágzás, azaz a sakura ünnepe Japánban.

Az, hogy ma ilyen sok cseresznyefa van az országban, nagyban köszönhető a szamurájoknak és a sogunoknak, akik saját ideáik (gyönyörű, dicső, de rövid élet) jelképének tekintették a nagyjából két hétig virágzó sakurákat – derült ki az előadásból.

A virágzás ünnepe idővel a városi kultúra részévé vált, ma már hatalmas piknikeket, éjszakába nyúló koncerteket rendeznek azok számára, akik a március-áprilisi időszakban szeretnének a páratlan élmény részesei lenni. Az összejöveteleken ilyenkor a családok, baráti társaságok a nagyobb parkokban gyűlnek össze, hogy elfogyasszák az ilyenkor szokásos ételeket – az ún. sakura mochit, azaz cseresznyefa levélbe tekert ragacsos rizsgombócot, zselébe rejtett cseresznyevirágot és namagashit, azaz virág alakú süteményt – és szakét, mellette pedig jókat beszélgetnek és csodálják a gyönyörű, egyszerű, tiszta sakurát.

Japánban ma már az időjárás-jelentés része, valamint az interneten is elérhető a cseresznyefa virágzás alakulását bemutató térkép. Ismeretes, hogy a virágzás legkorábban (gyakran már februárban) a déli országrészben kezdődik meg, a legkésőbb pedig északon bontogatja szirmait a cseresznyefa. A legészakibb városban, Sapporoban éppen ma, április 19-én kezdődött meg a virágzás.