Kopjafát avattak – Vas vármegye Trianonra emlékező helyszínei közé került Kőszegdoroszló is a kettős kereszt révén

Köszöntőjében Joó Tamás polgármester ismertette a kopjafa születésének történetét: Bardócz István fafaragó kereste fel az ötlettel, amit az önkormányzat szívesen fogadott. Mint mondta, ezután minden évben június 4-én koszorút helyeznek a kopjafánál és a szomszédos emlékműnél is, ami az 1. és 2. világháború áldozatai előtt tiszteleg. Hosszabb távon pedig egy határon túli kistelepülést mint testvérfalut szeretnének köszönteni ezen a napon. „Magyar az, akinek fáj Trianon” – a szállóigévé vált mondat is elhangzott az avatón, valamint, hogy 103 évvel a nemzet legnagyobb fájdalma után már nem gyászolni kell, annál inkább emlékezni az igazságtalanságra és cselekedni. Tenni mindenkinek saját tudása és tehetsége szerint azért, hogy határokon innen és határokon túl sose feledjük: egy vérből valók vagyunk és összetartozunk. Bardócz István fafaragót ez a tenni akarás vezérelte, amikor fejébe vette, hogy megalkotja a kettős keresztet, ami a nemzeti összetartozást és az összefogás erejét jelképezi.

Ünnepi beszédében Ágh Péter országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: – A tudat, hogy magyarok vagyunk, értéket, önbecsülést és fogódzót ad. Magyarnak azt is jelenti, hogy génjeinkben hordozzuk ezer év kihívásait, reflexeit, életben maradási ösztöneit. Amikor Trianon tragédiáját felidézzük, különösen fontos ez – mondta, és számos példáját sorolta, miként erősödött és erősíthettük együtt a nemzeti összetartozás érzését az elmúlt bő egy évtizedben. Vas vármegye Trianonra emlékező helyszínei közé került Kőszegdoroszló is a kettős kereszt révén, ami a magyarság lángját őrzi – Ágh Péter köszönetet mondott mindazoknak, akik tettek a felállításáért.

Az ünnepségen Kádár Zoltán és Kádár Hunor verset mondott, közreműködött a Borha Banda: Molnár Nándor egy moldvai imádságot furulyázott, utána rábaközi dallamokat játszott a népzenei együttes, Horváthné Ávár Judit és Gergácz Gábor kalotaszegi hajnali és friss csárdást táncolt.