Kinyílt a vasi kincsek tárháza a vármegyeházán, délután pedig előtte - értékasztalokon mutatják be őket 16 órától között - fotók

A bemutatott kiemelkedő Vas vármegyei értékek mögött működő közösségek tevékenysége is példa lehet – sokat tanulhatnak tőlük a konferencián résztvevő közművelődési szakemberek. Éles Krisztina, a Nemzeti Művelődési Intézet vasi igazgatója mindenekelőtt köszönetet mondott Varga Albin közösségfejlesztőnek, hogy szakmailag ezt a konferenciát összerakta, majd „Szükség- Szándék – Cselekvés” jegyében tartott előadást, a vasi tárgyalkotó népművészet érdekében való együttműködési lehetőségeket taglalta. Kifejtette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet milyen koordinációs szerepet tud betölteni abban, hogy az 5000 fő alatti települések is kultúrához jussanak, és miként lehet összefogni a vasi „érték – hagyomány – minőség” érvényesítéséhez.

Vas vármegye történeti tájait dr. Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Múzeum igazgatója mutatta be; kiemelve olyan érdekességeket, hogy mit jelent a „Rábán innen és Rábán túl”, meddig terjed a Hegyhát, mit takar a Muravidék, Velemér az Őrséghez tartozik-e valóban, és pontosan hol van az Őrség kapuja (a vasvári sáncon).

Taródi Lajos, a Velemi Stúdió Népművészeti Egyesület elnöke az egyesülete közel fél évszázados tevékenységét ismertette „…az életünk rendeltetés…” címmel a 70-es évekbeli nagy MMIK-s kiállítástól a velemi alkotóház környéki épületek létrehozásán, táboraikon át napjainkig, az egyesületet ért veszteségekig. Összegzésében – „olyan soha nem lesz, mint volt” – felvillant  tudásátadás igénye, amelynek lehetőségei kerestetnek jelenleg is.

Albert Attila, Kresz Mária-díjas fazekas, MMA ösztöndíjas népi iparművész az őrségi fazekasságról beszélt, megragadva hagyomány és innováció összefüggéseit – a saját maga és csapata gyakorlatában, közös sikereikben. Kovács István, a Vasvári Nagytérségi Népfőiskoláért Alapítvány szakmai vezetője a népfőiskola érték- és közösségvezérelt kezdeményezéseit mutatta be.

A Vas Vármegyei Értéknapokon ma délután a Berzsenyi téren népművészeti bemutatók vannak 16 órától, 20 órakor Bognár Szilvi Sextet ad világzenei koncertet. Az értékasztalokon bemutatkoznak:

Velem, Hosszúpereszteg, Vashosszúfalu, Döröske, Ivánc, Nádasd, Répcelak, Sitke, Káld, Nemescsó; és külön kipakol szakmai anyagokkal, kiadványokkal a Nemzeti Művelődési Intézet.

A vármegyeházi konferencián az is téma volt: fontos lélekkel megtölteni a kistelepülések életét

A Vas Vármegyei Értéknapok fővédnöke, V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos köszöntőjében egy kávéházi hasonlattal élt: a jó konferencia is olyan, mint egy kávéházi beszélgetés, mert fontos a találkozás öröme, az előkerülő érzelmek; ezen a tudományos tanácskozáson sem lehet másként, hiszen a szülőföldünkről, a közösségeinkről van szó. Kiemelte: az itt élő szakemberek szűnni nem akaró kíváncsisággal és szenvedéllyel dolgoznak, és hogy mennyire szívből jövő munka az értéktárak létrehozása, azt mutatja az a szám, hogy ma már minden második településnek van értéktára. V. Németh Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy a Vas Vármegyei Értéknapok jelentőségében messze túlnő a vármegye határain, és inspirálnak más közösségeket. Az igazán inspiráló emberek nem csak azt tudják nagyon, hogy mit csinálnak, hanem azt is, hogy miért csinálják – és a találkozások során folytatott beszélgetések érzelmek egész sorát indítják útnak.  

Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a mai konferencia tíz év munkáját foglalja össze. Összehasonlítva a 2015-ben kiadott első vasi értéktár kötetet az idei harmadikkal – közben 2019-ben volt egy második kiadvány is -, az látszik, hogy a 2023-as száz oldallal bővebb. A megyei elnök köszönetet mondott Tausz Istvánnak és Kevy Albertnek, a Vas Vármegyei Értéktár Bizottság volt és jelenlegi elnökének az értékek gyűjtésében vállalt aktivitásáért. 

A rendezvényen átadták az elismerő oklevelet a győrvári általános iskolások Kurucok gyöngyei csapatának, akik első helyezést értek el a Kárpát-medencei értéktár vetélkedőn.  

Értékmentés és közösségépítés a Kőszeghegyalján címmel dr. Balázsy Péter vármegyei jegyző, a Kőszeghegyaljáért egyesület elnöke foglalta össze szervezetük több éves munkáját; hangsúlyozva, hogy Vas vármegye fejlesztése tekintetében nem csak az a céljuk, hogy minél több forrást tudjanak biztosítani a falvak infrastruktúrájának fejlesztésére, hanem az is, hogy visszaadják a vidéki életmód lelkiségét. 

Dr. Pusztay János professzor „Értékünk az anyanyelvjárás” címmel tartott előadást. Felidézte: a kabarékban az anyanyelvjárásban beszélő ember mindig ostoba, ez tükrözi azt a társadalmi megítélést, amely kigúnyolja a köznyelvtől eltérő nyelvváltozatot használó embert. Megfogalmazta: olyan tankönyvekre, pedagógusokra van szükség, akik elismerik és elfogadtatják, sőt megszerettetik a nyelvjárás alkalmazását; ő maga ilyen indíttatásból terjesztette fel a vasi nyelvjárást a Vas Vármegyei Értéktárba, és a bizottság azt el is fogadta.  

Dr. Pál Ferenc történész a levéltáros kollégáival végzett történeti mélyfúrásokat idézte fel, tallózva Vas vármegye kiemelt értékei között, legendákat és rejtélyeket feltárva – a tisztázás szándékával. 

Kolozsvári István, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke a népi kézműves örökség fenntartásáról beszélt, a szövetség alelnöke, Devecz Erzsébet (a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke) „A borsó meg a héja – az egyesület és alkotóház 40 éve Zalában” címmel tartott előadást.