Fókuszban az állatvédelem – Idén is megemlékeztek dr. Tolnay Sándorról Lukácsházán

1747. szeptember 8-án született és 205 éve, 1818. április 25-én hunyt el az állatorvoslás első egyetemi professzora. A tudós szülőfalujában szervezett emlékülésen az állatok jogainak tiszteletben tartása, az állatvédelem története témájában dr. Szamosfalviné dr. Papp Katalin vármegyei főállatorvos adott áttekintést.

Köszöntőjében Vámos Zoltán főispán, a Vas Vármegyei Kormányhivatal vezetője rendkívül fontosnak nevezte az állatvédelem témáját, amelynek ügyében haladni kell a korral. Mint mondta, csak akkor lehetnek sikeresek, ha a szereplők – állatorvosok, civil szervezetek, hatóságok, minisztériumok, önkormányzatok – együtt gondolkodnak és cselekednek a témában. Erre ad lehetőséget az emlékülés is, mondta.

Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elsőként aktualitásokról ejtett szót, amelyekre a hazai állategészségügyi szakembereknek megoldást kell találniuk. Beszélt a járványos betegségekről – az afrikai sertéspestis elleni védekezésről, a madárinfluenza-vírusról és a veszettségről. Az állatvédelem kapcsán megemlítette: Magyarország jövőre az EU soros elnökségét tölti be és kiemelt feladatai közé tartozik majd az állatvédelem, azon belül várhatóan napirenden szerepel az állatok szállítás közbeni védelme, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi aspektusai és az élelmiszerek állatvédelmi jelölése is. Az állatvédelemhez is kapcsolódik és jelentős közegészségügyi jelentőséggel is bír a rezisztens kórokozók kérdése és nagy jelentőségű célkitűzés uniós szinten, hogy a Termőföldtől az asztalig stratégia keretében 2030-ig 50 százalékos csökkentést irányoztak elő az antibiotikumok használatában – mondta.

A kormányzat számára is nagyon fontos az állatvédelem, hangsúlyozta Ovádi Péter, az Igazságügyi Minisztérium állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztosa. Három éve kezdődött munkájuk, az Állatorvostudományi Egyetem éppen akkor hozta létre az Állatvédelmi Központot, azóta a többi szereplővel együtt csapatmunkát végeznek széles spektrumon. A törvénykezést érintő példáz hozott: a Büntető Törvénykönyv úgy szigorodott, hogy Európa egyik legsúlyosabb büntetését kapja Magyarországon egy állatkínzó.

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az összefogás és a gyökerek fontosságát kiemelve büszkén számolt be: a 237. tanév indult az egyetemen. Emlékeztetett: Tolnay Sándor volt az, akit anno megbíztak a pesti egyetem orvosi karán az állatorvosi tanszék szervezésével, és aki 1787-től 1818-ig folytatta munkáját „szakadatlan szorgalommal”. Állatvédelmi Központjukról úgy nyilatkozott: annak komoly hagyományai, előzményei voltak. – Az állatot nem emberként kell kezelni – nagy feladat lesz ezt megfelelően kezelni – fogalmazott.

Virág János lukácsházi polgármester bemutatta a résztvevőknek a települést, szólt annak leghíresebb szülöttéről, Tolnay Sándorról és örökségéről is.

Az emlékülésen részt vett dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke is. 

A folytatásban az Állati jólét téves megítélése: amikor az állatorvos téved/hibázik címmel dr. Fodor Kinga tanszékvezető egyetemi docens előadását hallgathatták meg a résztvevők. Dr. Vetter Szilvia, az ÁTE Állatvédelmi Központjának vezető tudományos munkatársa állatvédelmi aktualitásokról szólt. A gyöngyösfalui, dr. Tolnay Sándor nevét viselő általános iskola tanulóinak műsora után az emlékülés résztvevői megkoszorúzták dr. Tolnay Sándor mellszobrát.