Mesélő podcast: az újra elindított Savaria karnevál története, így emlékszünk az elsőre

Szombathely Város Közgyűlésének 1990-es megalakulását követően kulturális kérdések tárgyalásakor rendszeresen szóba került, hogy a „szürke hatvanas évek”-ben is tízezreket megmozgató Savaria Karnevált újra kell indítani. Az eseményre tíz évet kellett várni és végre „ 2000. augusztus 25-én Szombathely polgármestere: „Több évtizedes álom vált valóra” – szavakkal megnyitotta az oly sokak által vár „Savaria karnevált” És Szombathely polgárai mintegy „három évtizedes álomból felébredve” újra integethettek a város utcáin vonuló jelmezes ünnepi menetnek. Ezen a napon a karnevál szereplői a római alapítástól a honfoglalás koráig elevenítették fel a város történetének jelentős eseményeit. 

Az álom megvalósulását széles összefogás tette lehetővé. A jelmezeket a Teleki Blanka Szakképző Iskola szabás-varrás szakos tanulói készítették, és a 2001. évi felvonulásra a római ruhaköltemények mellett a magyar középkor és a reneszánsz királyi udvar öltözetei, valamint Mátyás fekete seregének egyenruhái is elkészültek. A római legiók tábori életének otthont adó Ferences kertben felépült az I. századi római castrum hiteles rekonstrukciója. 

Kapujában a legio katonái álltak őrséget. A szomszédságukban honfoglaló magyarok verték fel sátraikat. Minden alakulat ruhái, fegyverei és még az általuk helyben készített ételek is korhű minták ill. receptek alapján készültek. A bemutatók „élő történelemóraként” zajlottak, a közönség megismerhette a katonák fegyverzetét, a letűnt korok életét, tanúja lehetett még sámán szertartásnak is. 

A Ferences kerti arénában volt látható Savaria-Szombathely város Mohácsi vészig tartó történetének jelentősebb eseményeit bemutató színmű. A közönség a 400 szereplőt felvonultató színjáték során lovagi párviadalt, reneszánsz lakomát sőt Salamon király korát idéző vásári jeleneteket láthatott. A „Ludi Savarienses” előadásait a két nap során több mint hatezer néző tekintette meg.

 A városban öt helyszínen 122 karneváli rendezvény várta a vendégeket. A Romkert évezredes színfalai között Savaria helytartói palotájának kövein megelevenedett a kétezer évvel korábbi élet. A polgárok római isteneknek tiszteletére bemutatott áldozati szertartást láthattak, rabszolgákra licitálhattak. A „tudós” rabszolgák idegenvezetést, a „dögönyözök” masszázst tartottak új gazdáik részére. Szombathely főtere középkori vásártérré változott. Az „öreg város vásárának” árusai kézzel szőtt posztóból varrt ruhákkal, finom bőrből készült sarukkal és tűzzománc ékszerekekel csábították a 132 sátor között forgolódókat.

 Aki akart, pénzt is verethetett magának, vagy beállhatott a kovács mellé a fegyverkészítés mesterségét tanulni. A gyerekek a Kalandváros aktív szereplői lehettek. Beállhattak fazekas inasnak, szabhattak, varrhattak, a harciasabbak pedig lovagi párbajt vívhattak. A szombathelyi utcák járdáin több tízezer ember várta a szombat eseti felvonulást. 

A menetet Szombathely itáliai testvérvárosának Ferraranak „Contrada”-ja, a lovagi korok zászlóforgatói vezették. Mögöttük a római harci szekerek és a Savaria Legio harcosai vonultak időnként megállva pajzsukat gladiusaikkal döngetve, „Ave Savaria és Savaria aeterna” kiáltásokkal köszöntötték a város polgárait. Az idei immár XXIII. karnevál folytatja az évtizedes hagyományokat.