Forralt bor a nagyvilágban: a svédek vodkával, a kanadaiak juharsziruppal készítik

Mégis honnan származik?

Legegyszerűbb és sokak által ismert formájában a forralt bor egy fűszerekkel és gyakran citrusfélékkel ízesített, édesített és felmelegített vörösbor. Eredete vitára ad okot, ugyanis még a történészek sem értenek egyet abban, hogy az ókori görögöknek vagy a rómaiaknak köszönhetjük a tél (egyik) kedvelt italát. Sokan a forralt bor eredetét az ókori Görögországba vezetik vissza, ahol a fűszeres bort gyógyhatású tonikként használták, hogy melegséget hozzon a testnek. A görögök ezt az italt "hippokrász elixírnek" nevezték el Hippokratészről - az orvoslás atyjaként ismert orvosról. Egy másik elmélet szerint a lakomáról megmaradt bort fűszerekkel keverték és felmelegítették, hogy ne vesszen kárba.

A forralt bor és a nagyvilág

Szülőhazájától függetlenül a fűszeres melegítő elterjedt az egész világon, és minden ország egy kicsit a sajátjává tette. Mindenhol megvan a helyi változat és némelyik egészen érdekes és megdöbbentő.

Glögg Svédországban

Ahogy a forralt bor híre eljutott Svédországba és más skandináv országokba, ez lett az ünnepi ital. Ma a Glögg mindenhol megtalálható a karácsonyi szezonban. Eredetileg "glödgag vin", azaz "izzó-forró bor" volt a neve, majd glögg-re rövidítették.

Általában forralt bor alapú, és különböző fűszerekkel, például fahéjjal, szegfűszeggel, kardamommal és narancshéjjal van ízesítve. Gyakran mézzel vagy cukorral édesítik, és néha hozzáadnak néhány aszalt gyümölcsöt vagy mandulát.

Általában különleges poharakban szolgálják fel, és a fűszeres aromája miatt kiválóan alkalmas a hideg időjárásban való felmelegedésre és hangulatjavításra. A svédek nem teketóriáznak, bátran hozzáadnak a forralt borhoz egy kevés rumot, vodkát vagy pálinkát. Mentségükre szóljon, hogy meglehetősen hideg van arrafelé – ezzel a kombinációval fázni biztos nem fognak!

Glühwein Németországban

A glühwein a németek ünnepi kedvence, története egészen 1420-ig nyúlik vissza. Egészen pontosan egy helyi nemeshez, IV. Johann, Katzenelnbogen grófjához vezethető vissza, akit a 15. században a rizlingszőlő első termesztőjeként tartottak számon. A vörösbor, cukor, szegfűszeg, fahéj és narancs keveréke, tehát nagyjából lefedi az általunk ismert forralt bor receptet. Annyi a különbség, hoy az italt lassan melegítik, nem forralják, hogy megőrizzék a bor ízét és alkoholtartalmát. A Glühweint általában téli ünnepségeken, karácsonyi vásárokon és hideg hónapokban fogyasztják.

Vin Brulè Olaszországban

A közhiedelemmel ellentétben Olaszországban nem egész évben napos az időjárás. Amikor kissé hűvösebb van, az olaszok a Vin Brulè nevű italhoz fordulnak. A fő különbség a forralt bor és olasz rokona között az elkészítésben van. A Vin Brulè-t gyakran addig forralják, amíg nem marad alkoholtartalma, és a végén egy feles pálinkát vagy cseresznyelikőrt adnak hozzá az extra íz kedvéért. Az olasz karácsonyi vásárokban általában kerámia bögrében szolgálják fel.

Vin chaud Franciaországban

A téma szakértői általában száraz vörösbort ajánlanak a téli nedűhöz, viszont a franciák azt mondják, inkább kerüljük a száraz, savas vagy az érlelt tölgyfahordós borokat, mivel azok nehéz tanninokkal rendelkezhetnek, amelyek keserűvé válhatnak a felmelegítéskor. Ők az édes gyümölcsborra esküsznek, melyet cukorral, fahéjjal, szegfűszeggel és narancshéjjal ízesítenek.A Vin chaud szintén népszerű ünnepi ital, és gyakran szolgálják fel karácsonyi ünnepségeken.

Caribou Kanadában

A kanadaiak nagyon szeretik a caribou nevű borvariációjukat. Palackozott változatát lehet kapni a québeci piacokon, de a legtöbb helybéli azt állítja, hogy saját maga készíti a házi változatot. A Caribou receptjének alapja a fűszeres vörösbor, de amiben eltér az átlagostól az a két különleges kanadai összetevő hozzáadása: a juharszirup és sortilege. A sortilege egy juharsziruppal édesített kanadai kevert whisky. Quebecen kívül nehéz beszerezni, de hasonló eredményért adjunk egy kis juharszirupot és whiskyt a forralt borunkhoz. (A kanadaiak a szokásostól eltérve a fűszeres borukat hűtve tartják, és nem bögrében, hanem felespoharakban fogyasztják.