A magyarországi németek elhurcolására és a málenkij robot áldozataira emlékeztek Vaskeresztesen

Hetvenhat éve, 1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a 2. világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette, emlékeztetett Hatosné Németh Valéria a közösségi házban. Mint mondta, a magyar kormány valójában olyan csodaszernek tekintette a németek kitelepítését, amely a világháború utáni Magyarország összes kül- és belpolitikai gondját enyhítheti: a hazai németek ingatlanjaival kívánta a földnélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. Ugyanakkor a szomszédos országokban már folyt a magyarság üldözése, ezért a magyar kormánynak német ingatlanokra volt szüksége ahhoz is, hogy a Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából tömegesen érkező magyar menekülteket le tudja telepíteni. Közvetlenül a 2. világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200-220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. Erre emlékezve jelölte ki a Magyar Országgyűlés január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává.

Vaskeresztes német lakossága kérvényt nyújtott be, érvelt az 1923. évi Magyarországhoz való visszacsatolás során kinyilvánított hűségével, továbbá a lakosság megakadályozta a Pinka hídjának a német csapatok visszavonulása során tervezett felrobbantását. Teljes mentesítésre nem került sor, Vaskeresztesen 1946 májusában történt meg a kitelepítés, amely 15 személyt érintett.

A közösségi házban a kényszermunkára, málenkij robotra elvitt magyarországi németekről is megemlékeztek – az egybegyűlteknek levetítették az Örök tél című filmet. Beszédében Hatosné Németh Valéria felidézte az érintett 600-800 ezer ember sorsát, akiket fűtetlen marhavagonokban vittek el és borzasztó körülmények között dolgoztattak. Az emberhez méltatlan bánásmód ellenére életben maradó foglyok évekig tartó kényszermunka után, több ütemben kerülhettek vissza Magyarországra, sokan ott lelték halálukat. A 2017-ben készült történelmi filmdráma a 2. világháború végén Magyarországot megszálló szovjetek által az Ukrajna területére, lágerekbe kollektív büntetésként elhurcolt több százezer, hazatérésük után némaságra ítélt magyar áldozatnak állít emléket.

Beszédében a magyar kultúra napjára is kitért. Mint mondta, kedves nap ez a vaskeresztesi hagyományőrzőknek, hiszen négy évvel ezelőtt vehették át a Közösségi Kultúráért elismerést.