A munkaidő kisokosa: a beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra lehet

– A törvény szerint munkaidő alatt a munkavégzésre előírt időt kell érteni, annak kezdetétől a befejezéséig. Munkaidőnek minősül az az időszak is, amikor a munkavállaló munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére áll, még ha nem is történik tényleges munkavégzés. Nem számít munkaidőnek a munkaközi szünet időtartama. Ez alól kivételt jelent a készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás. A munkaidő része viszont a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Ide olyan feladatok tartoznak, amelyeket a munkavállalónak a munkaköréhez kapcsolódóan, rendszeresen, rutinszerűen, külön utasítás nélkül is el kell végeznie. Ilyen előkészítő és befejező tevékenység lehet például a munkafeladatok átadása-átvétele a váltásban dolgozó munkavállalók között. Ide tartozik a munkaeszközök rendszeres és szükségszerű ellenőrzése, munkavégzésre alkalmassá tétele a munkakezdés előtt. Az átöltözés ideje nem minden esetben része a munkaidőnek, tisztázza a jogász. 

A munkaidő beosztásáról azt írja: a törvény és a munkaszerződés által szabott keretek között a munkáltató határozza meg a munkavégzés rendjét. A beosztás szerinti napi munkaidő nem lehet rövidebb 4 óránál, kivéve a részmunkaidő esetét. A beosztás szerinti napi munkaidő maximuma 12 óra (heti 48 óra). Ennél hosszabb csak a felek írásbeli megállapodása esetén lehetséges. Például akkor, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ilyenkor a beosztható munkaidő legfeljebb napi 24, heti 72 óra lehet. A munkaszerződésben rögzített teljes napi munkaidő nem tévesztendő össze a beosztás szerinti napi munkaidővel. Ha például a munkaszerződésben napi 8 órás munkaidő szerepel, ez nem jelenti, hogy a munkáltató ennél hos - szabb napi munkaidőt soha nem írhatna elő. A munkanap fogalmáról úgy ír: az szorosan kapcsolódik a munkaidőhöz és annak beosztásához is. Főszabály szerint munkanap alatt a naptári napot kell érteni. Így a munkáltató a munkaidőt az adott munkanapon belül 0–24 óráig oszthatja be. Azonban számos olyan tevékenység van, ahol a munkaidő kezdete az egyik naptári napra esik, míg a vége már a következőre, jegyzi meg.