A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés - Kovács Eszter logopédus tartott előadást Szentgotthárdon

A Logopédia Nemzetközi Napja alkalmából tartott előadást a Móra Ferenc Városi Könyvtárban Kovács Eszter logopédus. A szakember hangsúlyozta: a hallott mese semmivel sem helyettesíthető, a legjobb, ha a szülő napi rendszerességgel olvas vagy mond mesét a gyermekének. A rendszeresen mondókázás is segíti a beszédfejlődést, a digitális eszközök használatát viszont 3 éves korig - de inkább tovább - ajánlott kerülni.

Tóth Judit

Forrás: Szendi Péter

A Dalok, mondókák, mesék szerepe a beszédfejlődésben című előadás elején Kovács Eszter logopédus kiemelte: egy hároméves gyermeknek már ajánlott ragozott formákat használni és összetett mondatokban beszélni. Lányok esetében 2 éves korban, fiúknál 2,5 évesen meg kell indulnia a beszédnek, ekkorra a kisgyermekeknek rendelkeznie kell néhány szóból álló aktív szókinccsel, amelyet képesek az anyanyelv szabályrendszere szerint használni, egyszerű mondatokká formálni.

-A gyermekek szókincse ebben az életkorban nagy eltéréseket mutat. A néhány szótól akár a több százig terjedhet az aktív szókincs. Egy viszont biztos: mindenképpen meg kell jelenniük olyan szavaknak, amelyekkel a gyermek a saját szükségleteit ki tudja fejezni, például: enni, inni. Előfordul azonban, hogy késik a beszéd indulása, és a gyermek a környezet motiváló hatása ellenére sem képes a hallott szavakat reprodukálni. A beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, ebben az esetben nem késésről, hanem akadályozottságról, diszfáziáról beszélünk - mondta az előadó.

Szó esett egy felmérésről is, amelyet Nagy József és kollégái végeztek az 1970-es évek elején. Kiderült: az a gyerek, aki minden nap hall mesét, az iskolába lépés idején 1,5 évvel előzheti meg anyanyelvi szinten azt a kortársát, aki nem rendszeres mesehallgató.

A mesére nevelés már a magzati korban megkezdődik, amikor az anya és az apa mesél a magzatnak. A születés után az altatódalok, mondókák, ringatók, höcögtetők vezetik be a gyermeket a mesék világába. Két-három éves korban a különböző én-mesék, majd a láncmesék, állatmesék, csalimesék korszaka következik, a négy-öt éves kor pedig az igazi gazdag mesekorszak.

A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés, nem lesz ugyanis jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A mesékkel fejlődik a vizuális képzelőerő, amely alapja lesz a későbbiek az iskolai tanulásnak - fűzte hozzá Eszter.

A digitális eszközök kapcsán elhangzott: a túl korán elkezdett és túl sok képernyőhasználat gátolja a gyermek agyi fejlődését. Túl sok inger éri az agyat, ez összezavarja az idegrendszeri érési folyamatokat, emellett rengeteg dopamin szabadul fel, amely függőséget okoz.