Felment a Vasfüggöny: sokan haltak meg az aknamezőre lépve - Goják Sándor tartott előadást

Zsúfolásig megtelt az AgoraMSH különterme, amin nem is lehetett csodálkozni, mivel a Nagy Lajos Gimnázium egy 11. évfolyamos, míg a Savaria Technikum és Kollégium egy 12.-es osztálya foglalt helyet teljes létszámban a székeken. Az érdekes előadást, avagy történelemórát Kozma Gábor rövid visszaemlékezése vezette be. Lapunk egykori újságírója annak a napnak a történéseit idézte fel, amikor az államhatalom képviselői 1989-ben Kőszegen sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy lebontják a vasfüggönyt. A hírről akkor a BBC, a CNN, valamint az ARD helyszínen tartózkodó tudósítói is vezető hírként számoltak be. 

Ezt követően Goják Sándor vette át a szót, aki részletesen mesélt az 1946–1990 közötti időszakról, melyet három részre tagolt. Elmondása szerint az első szakasz 1948–49- től 1956-ig tartott, és ekkor állították fel lényegében a vasfüggönyt, melyet akkor még faoszlopok tartottak, a kerítések közé pedig taposóaknákat raktak le. Aztán az 1957–1971 közötti években a tartóelemeket betonra cserélték, valamint közel 1,5 millió bakelitaknával váltották fel a régebben telepítetteket. 

Az előadó úgy fogalmazott, hogy ez volt minden idők legkegyetlenebb időszaka a speciális határzár történetében, melynek utolsó fázisa 1989-ig tartott, amikor már kisfeszültségű elektromos árammal működő jelzőrendszer is segítette a határőrök tevékenységét. A vasfüggöny „pályafutása” pedig 1989. szeptember 10-én éjfélkor ért véget, amikor Magyarország hivatalosan is megnyitotta a határt főként a hazánkban erre várakozó több tízezer NDK-s állampolgár előtt. 

A történelmi visszatekintés után jöttek az érdekességek, például híres emberek szökései. Többek között a színész Páger Antal és Karády Katalin, valamint a későbbi neves borász, Szeremley Béla tiltott határátlépéséről is szó esett. Közülük volt, aki gyalog, de olyan is akadt, aki sportrepülőgéppel indult nyugatra. De az ötletek tárháza szinte kifogyhatatlan volt: búvárfelszereléssel, teherautóval és rúdugró technikával is megpróbáltak átjutni a határon. Volt, aki az életével fizetett ezért. 

– Idén március 15-én nyitjuk meg a Vasfüggöny Múzeumot Felsőcsatáron. A korábbi években olyan sokan jöttek el hozzánk, hogy már három vastag vendégkönyv is megtelt. Szinte az egész világról volt látogatónk, így például Ausztráliából és Kanadából is. Külön öröm, hogy évente több mint száz csoport keres fel bennünket, melyeknek minimum a felét fiatalok, diákok alkotják. Fontos, hogy nálunk minden tárgy eredeti, mert csak így tudjuk hitelesen bemutatni a magyar történelem egy kicsiny, de elrettentő időszakát. Valamint így állíthatunk méltó emléket mindazon személyeknek, akik akár katonaként, akár menekülőként vesztették itt életüket – fogalmazott Goják Sándor, aki előadását korabeli fotókkal, tárgyakkal színesítette.