Aki német nyelvterületen vállalkozik, alaposan ismernie kell az üzleti kultúrát

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozóknak szervezett tréninget, melyen az érdeklődők a német nyelvű országokban, elsősorban Ausztriában és Németországban történő üzletfejlesztésről, a külföldi piacra lépésről, illetve kapcsolatépítésről tanulhattak. A résztvevők között volt, aki már javában exportálta termékeit külföldre, és csak tovább akarta képezni magát, többen bővíteni szeretnék vállalkozásukat. Az előadó, dr. Csordás Ferenc Károly jó néhány tévhitet eloszlatott és jó pár érdekességet is megosztott a vállalkozókkal. Megtudhattuk például, hogy nem jó ötlet külföldre menekülni egy csődközeli vállalkozással, ha ugyanis itthon pénzügyi gondjaink támadtak, az külföldön sem lesz másként, sőt külföldön a piac jóval kíméletlenebb. Ausztriában például csak egy cégalapítás 30 ezer forintba kerül.

Sokan nem gondolnak arra, hogy a konkurenciával három lépcsőben is meg kell küzdeniük. Egyrészt ott vannak a helyi vállalkozások, másrészt a kelet-európai, távol-keleti cégek, amelyek jellemzően olcsóbbak, mint a magyar. És ha már itt tartunk, mindig akadnak majd olyanok, akik olcsóbban tudják előállítani az adott terméket, mint mi. Persze a nehézségek ellenére nem véletlenül keresik a magyarok a külföldi piacot. Először is tízszer nagyobb, mint a hazai, másrészt a fi zetőképes kereslet is sokkal jobb. Az Európai Unióban 27 600 euró az egy főre eső GDP, Magyarországon ennek csak mintegy 43 százaléka: 11 800, viszont Ausztriában az uniós átlag 134 százaléka, azaz: 37 100 euró. Persze ezzel együtt tisztában kell lennünk azzal is, hogy a külföldi piacra lépésnek komoly költségei vannak, ezért ezt célszerű befektetésként kezelni, annál is inkább, mivel minimum 6–12 hónap az az idő, amit rá kell szánnunk termékünk bevezetésére. A minőségi termék alapkövetelmény, de versenyelőnyt érhetünk el a rövid szállítási határidővel – különösen Ausztria esetében lehet ez igaz –, amit például egy távol-keleti cég nem tud nyújtani.

Értelemszerűen egy külföldi nyitásnál felvetődik a nyelvtudás kérdése.

Különösen eleinte jön jól, mert a bizalomépítésben hasznos lehet, de ha valaki csak angolul tud, azzal sem lesz gondja, és ha valaki tolmács segítségére szorul, az is teljesen belefér. A legfontosabb a szakmai felkészültség. Ahhoz, hogy külföldön érvényesülni tudjunk, nem árt tisztában lenni az ottani üzleti kultúrával. Tárgyalás előtt és a végén is fogjunk kezet, férfi akkal, nőkkel egyaránt, de semmi egyéb testi kontaktus nem jöhet szóba, felejtsük el a vállveregetést. Ajándékozni nem szokás, de ha mégis szeretnénk, legfeljebb ötven eurót költsünk rá. Üzleti ebédnél mindenki a maga részét fizeti, nincs szokásban a partner vendégül látása. Az ottani szabályokat nem illik megkérdőjelezni, azokat tartsuk be. A magánéletről soha ne kérdezzünk, az sokszor még közeli munkatársak között is tabu. Bátran beszélhetünk viszont az időjárásról, a sportról és a művészetről.