Világbajnok lett a volt szombathelyi vízilabdázó Ekler Zsombor - megszólalt lapunknak

Ekler Zsombor hétévesen kezdett el vízilabdázni. Végigjárta nevelőegyesülete, az AVUS korosztályos csapatait, már 14 esztendősen bemutatkozott az OB I-ben A következő idényben nem szerepelt a felnőtteknél, majd a koronavírus-járvány első hulláma miatt félbeszakadt szezon végén többször is lehetőséget kapott. Ekler aztán a 2020/21-es OB I/B-s bajnokságban már alapembere lett az AVUS-nak. A statisztikai mutatók összesítéséből kialakult pontszámok alapján Zsombor lett a legjobb játékos az OB I/B-ben.  Nem véletlen, hogy két éve nyáron az OB I-es UVSE szerződtette Eklert, aki egy év múlva, 2022 nyarán a Budapest Honvédba igazolt. A 19 esztendős pólós nem csak bronzérmes klubcsapatában remekelt – Zsombor lett a kispestiek leggólerősebb játékosa – hanem a romániai U20-as vízilabda-világbajnokságon a magyar válogatottal aranyérmet szerzett. A magyarok a döntőben a szerbeket verték 12-7-re.

 – Jól döntöttem, amikor egy éve a Budapest Honvédhoz igazoltam, jól ment a játék, házi gólkirály lettem – mondta Ekler Zsombor. – És persze egy csapatban pólózhatok a szintén a Budapest Honvédban szereplő bátyámmal, Bendével. Az AVUS-nál jó alapokat kaptam, de az elmúlt két évben fizikálisan sokat fejlődtem, amelyet nem csak támadásban, hanem védekezésben is kamatoztatok.  Ami a romániai világbajnokságot illeti, habár előzetesen mi voltunk a favoritok, ezt a vízben is be kellett bizonyítanunk. Nekem a világbajnokság elején ment jobban a játék, a szerbek elleni meccsem volt a csúcs, ahol büntetőkkel nyertünk – három gólt dobtam és a büntetőt is értékesítettem. A fináléban szintén a szerbekkel csaptunk össze és bár gólt nem dobtam, igyekeztem minél többet hozzátenni a csapat teljesítményéhez. A meccs után ahogy illik, Bukarestben megünnepeltük az aranyat. Ezekkel a srácokkal hat éve minden nyáron azért dolgoztunk, hogy aranyat nyerjünk – nagyon örülök, hogy sikerült. Igazi csapatmunka a diadal. Tavaly vágytunk az Eb-elsőségre, nem jött össze, lehet,  az a negatív élmény is kellett a mostani sikerhez. Ez eddigi pályafutásom csúcsa, de remélem, még nem a csúcs. Köszönöm szüleimnek, hogy gyerekként elvittek vízilabdázni, köszönöm edzőimnek, de elsősorban barátnőmnek, aki 15 órát buszozott Bukarestbe édesapámmal, hogy a helyszínen drukkoljanak.