Hétvége

2006.12.23. 03:27

Angyalnak készülve

A kislányom angyalnak készül. Ücsörög nagykabátban a kápolna hűvösében, és egy szelíd vezényszóra nagy örömünkre megszületett, aki után a föld epedett ...

Fodor Sándor

Készültem már én is angyalnak. Délután volt, november tizennegyedike, röviddel előtte pericardiális folyadékot távolítottak el a szívemből, ami egy műbillentyű-beültetés után keletkezett. Nem akartam szólni senkihez, nem volt kedvem, vagy nem volt erőm, csak néztem valamit, vagy valakit, de ebben a nézésben nem volt már érdeklődés, nem volt nyugtalanság, és hiányzott belőle a mély szelídség is. Fáztam, miközben melegen borult szét bennem minden ezen a világon töltött pillanat. Valami korhadt, békés csend ölelt magához, ideje mennem, gondoltam, és képtelen voltam belátni, hogy lehetne mindez másképpen is.

Utazni kezdtem, az ágyam megmozdult, fehér köpenyes angyaltársak hajoltak fölém, valaki egy palackot tartott a fejem fölött, mások furcsa vezényszavakat suttogtak, sietős szél szabdalta a félig nyitott ablakokat. Mosolyogni volt kedvem, ez jólesett, furcsa meglepetés, a nyugalom váratlansága, a pánik, a rettegés hirtelen felszívódása a féktelen huzatban. Csattant egy csapóajtó, egyre többen sürögtek körülöttem, valami élesen a szemembe vakított, az arcomra maszkot nyomtak, belefojtva a fényt, az utolsó világosságot.

Szabályos lemosás, izolálás után median resternotomia. A retrosternális térben kb. 2 cm átmérőjű szervült haematoma a sternum teljes hosszában. Pericardiumot megnyitva kb 50 ml. vénás jellegű, nem friss vért találunk. A jobb pitvar mellett ffi. ökölnyi, bal pitvar mellett szintén hasonló nagyságú szervült haematomát találunk. A jobb kamra alsó fele mentén lap szerinti, 5 mm-es haematoma.

Beléptem egy ajtón, s azonnal mellbe vágott a hangzavar, az ütemes kiabálások, a megszállott ének: győzni kell, győzni kell, hisz tudjátok, győzni kell... Magamban motyogtam én is, tudtam, hogy tudom a szövegét. A pályán vibráló, elmosódó alakok rohangáltak, csak a mezük színét tudtam pontosan megállapítani, piros volt, mint az alvadt vér. Senkit nem ismertem föl, és nem ismerni a hazai játékosokat tehetetlen bénultság, minden idegen félelme, maga a halál. Ekkor a nézőtéren megláttam a régen meghalt Csili bácsit, szájában az agyonrágott sármelléki szopókával, a nagymári valagát nyernek az oroszok, fiam, magyarázta a mellette ülőnek, akinek nem tudtam kivenni a meglepődött arcát. Néhány sorral feljebb Drávay Béla kuncogott, körülötte elmosódott izgága mozdulatok. Szabó Miska a középső szektorban szintén meghallotta Csili bácsi dörmögését, széles mosolyában volt valami megmagyarázhatatlan kedvesség.

Néztem a játékosok felé, a cserepadon ülők ködben úsztak, csak Bandi nővér termetes alakját tudtam kivenni, méltóságteljesen pihent a padon, törülközővel a nyakában, várva, hogy mikor kell segíteni valakin ebben az átkozott világban. Balra, közvetlenül a bejárat mellett kiöregedett, vagy eligazolt játékosok ácsorogtak a tompa homályban. Tisztán láttam, amint Mogyorósy Sziszi néz a pálya felé, de közben a közönséget is figyeli, szívből nevet, majd az egyik lábáról a másikra nehezedik. Az öreg Kolbász, Molnár Laci bölcs nyugalommal szemlélte az eseményeket, néha összefonta a karját, és eltűnődött a sok szertelenségen. Szóval vannak itt néhányan a régi srácok közül.

Megtaláltam a helyet, ahová annyira vágytam, elindultam a mindent elsöprő dobszó és éneklés irányába, és mégsem láttam tisztán szinte senkit. Csak apámat, aki fölállt a helyéről, integetett, hogy várjam meg, és elindult felém. Mi a helyzet, kérdezte mintegy mellékesen, ugye nem akarsz bejönni. Szeretnék, mondtam. Gezmet egy meccs, egyszer már láttam, veszíteni fogunk, s az nem tesz jót a szívednek, fiam. Akkor is szeretném megnézni, hogy sírhassak a csapatért, kérleltem. Én már sírtam, fiam, nem akarok többet, menj szépen innen. Nem szóltunk, csak néztük egymást, és nem értettem, hogy melyikünk látja utoljára a másikat. Összezavarodtam, szaladni kezdtem kifelé, menekültem...

Haematoma evacuálása után tachycardia megszűnik, vérnyomás stabilizálódik. Betadinos meleg fiziológiás oldattal a pericardiumot átöblítjük. A kanülálási helyeket, aorta varratsort, pull out elektróda területét áttekintjük: vérzésforrást nem találunk. Belehelyezzük a pericardiális draint, pericardiumot felső 2/3-ában zárjuk. Retrosternalis drain bevezetése után a sternumot drótvarratokkal, subcutist felszívódó fonallal zárjuk. A bőrt a sternotomia felső 2/3-ában tovafutó öltéssel, majd matracöltéssel zárjuk.

Arra riadtam, hogy talán mégsem veszítettünk. Ébredjen, hajolt fölém valaki. Tehát nem veszítettünk. Minden erőmet összeszedve megfeszítettem a nyakam, és igyekeztem fölemelkedni. Nem sikerült. Na, még egyszer, sikerülni fog. A számban tubus, emeltem a fejem, visszakoccant. Az akarat megnyugtatóbb, mint a végeredmény. Talán ezért akartam én is angyal lenni. Talán ezért akarunk jót tenni, győzni, angyalszárnyakon szállni.

A kislányom angyalnak készül. Nem bánom, csak maradjon velem a földön...

(Részlet a szerző most készülő, Körmendi szív című könyvéből)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!