Pálosok István országában: szemlélődve, csendesen, de időnként motoros túrán

A Sziklatemplom különleges hangulatú barlangrendszerében külföldiek is nézelődnek. Körülöttünk angol, lengyel, német, francia szavakat csípünk el.

A Szent Gellért- hegyen, a lourdes-i grotta hazai másában nézegetjük a művészeti alkotásokat, a lengyelek barlangrészét, ahol a második világháború alatt összegyűltek, imádkoztak hazájukért. Egy magyar nemzeti engesztelő szentélyben tették.

1926 pünkösdjén szentelték fel a Sziklatemplomot azzal a céllal, hogy Trianon után a magyarok visszatérjenek legfőbb patrónájukhoz, a Szent István által az ország királynőjének felkért Szűz Máriához, hogy közbenjárásában bízva építsék újra az országot. A Dunára néző, 1934 óta létező kolostorban Bátor Botond pálos tartományfőnök a rend történetéről beszél. Arról, hogy Boldog Özséb 1246- ban esztergomi kanonokként – hátrahagyva javait – döntött úgy: remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomása volt: lángnyelveket látott szerteszét, amelyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Megfejtve a látomást rájött: neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta.

A Szentszék 1308-ban pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat. A rend töretlenül fejlődött. A XV. századra úgy 900 pálos élt az országban, de elterjedt Európában is: Németországban, Lengyelországban, Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is.

– Hegyvidékeken, a Bakonyban, a Zemplénben, a Börzsönyben lakott településektől legalább félóra járásra voltak a kolostoraik – meséli Bátor Botond. – Halastó volt mellettük. Nagyon érdekes, hogy a botanikusok felfedezték: a kolostorok környékén a növényzet már ugyan elvadult, de gyógynövények, fűszernövények ma is mindenhol maradtak. A szerzetesek segítettek az embereknek. Lelkipásztori munkát végző szemlélődő közösségek voltak, de például Franciaországban betegápolással foglalkoztak. Szigorú rendként működtek, a karthauziakkal egy kategóriába sorolták őket. Mátyás király a pálosokat nagyon szerette. Nagyvázsonyban Magyar Benignának, Kinizsi Pál feleségének megrendelésére készítették talán a legjelentősebb kódexet, a Festetics-kódexet. A magyar nyelvű imádságoskönyv az egyik legszebb kiállítású nyelvemlékünk. Nagyon szép kulturális örökségünk van, de a török nagyon megnyirbálta a rendünket. A megszállt országban a ferencesekhez hasonlóan kóbor barátként tűrték meg a pálosokat. Ahol török volt, ott kolostorainkat lerombolták.

A rend története nagyon hányatott volt később is. Hogyan alakult a pálosok XX. százada?

– II. József feloszlatta a pálos rendet is. A pálosok úgy maradtak meg, hogy a lengyelek a pápától kértek engedélyt, hogy a magot meg tudják őrizni. Volt próbálkozás a magyarországi újraindításra, amíg 1934-ben nagy társadalmi összefogással sikerült ez. Amikor Lengyelország 1918- ban visszanyerte függetlenségét, akkor megerősödött a rend, egyre többen lettek, s mindig az járt a fejükben: Magyarországon újra meg kell alakítani. Trianon után, 1934- ben sikerült visszatelepülni. Lengyelek is voltak a pálosok között. Az első nagy szentelés-sorozat 1939-ben történt, azután folyamatosan fejlődtek 1950-ig. Akkor, a Rákosi diktatúrában, nagyon nagy büntetéseket kaptak azért, mert magyar alapítású rend tagjai voltak. Ács Ferencet és Vezér Ferencet ártatlanul kivégezték. Vezér Ferenc „bűne” az volt, hogy 30 szovjet katona meggyilkolására fegyveres csoportot szervezett. De volt pálos atya, akit az USA-ban gyanús baleset során öltek meg, mást megmérgeztek. Börtönben 4-5-6 évet ültek.

A közösség nemzetközi központja Czestochowában van, a magyarországi Pécsett.

Bátor Botond hogyan lett pálos szerzetes?

– 1990-ben léptem a rendbe. Akkor még éltek az idős szerzetesek, akik rendkívül víg kedélyű, jó humorú emberek voltak. Ez megragadott. Először az tetszett meg, hogy magyar alapítású a rend. Az volt a vágyam, hogy egy szemlélődő közösségben éljek.

Ez remeterend. Hogyan élnek ma remeteként? Bátor Botond azt válaszolja:

– Törekszünk arra, hogy életünkben a visszavonultság meglegyen. Évente egy hetet teljes csöndben töltünk. Egyedül vagyunk a természetben, vagy kolostorban elcsendesedve, böjtölve, imádkozva. Ezek eszközök. Tartományfőnökként nagyon sok terhes dolgom van. Hat évig éltem visszavonultságban Pilisszentkúton, olyan helyen, ahol állataink vannak, 10 hektáros erdőnk. Nagyon kemény élet volt, de nagyon élveztem. A vágy a szemlélődésre bennünk van.

Bátor Botond időnként motoros túrára invitálja híveit, hogy imádsággal, elmélkedéssel töltsenek együtt pár napot a szabad ég alatt. A magyar alapítású rend e különleges program segítségével nemcsak a hívő, hanem az egyházhoz kevésbé, vagy semmilyen formában nem kötődő emberekhez is közelebb akarja vinni a vallást.

– Nemrégiben azt hallottam valakitől, hogy Szent István irtotta a magyarságot, a rovásírást. A ’70-es években általános iskolásként a kommunista osztályfőnöknőm megalázott azért, mert kiálltam Szent Istvánért. Most is azt tettem, mondván: „Ti, akik nagy magyarok vagytok, Szent István királyunkat csúfoljátok? Mi lett volna a magyarsággal, ha ő nincs, nem téríti a magyarokat a keresztény hitre?”

Hol tartanak ma a pálosok? Hol tart szerintük Magyarország?

– 22-en vagyunk. Ez így önmagában nem nagy szám, de 1989-ben, amikor újraindult a rend, tizenhárman voltak. Azóta az 1950 előtti pálosok mind meghaltak. Ma a kommunista időkben titokban felszentelt szerzetesek generációjából él még 7 atya, tehát 15 új, fiatal szerzetesünk van. Azt tapasztaljuk, az emberek egy nagy részének elege van a materiális fogyasztói társadalomból. Lelki igényeik vannak. Például a Zselicbe leköltözött egy nagy család, kapálnak, természetközeli életmódot folytatnak, keresztényi életet élve más családokat látnak vendégül. Az Alföldön is kialakult egy ilyen mag. Mindent összevéve biztató a helyzet.