hétvége

2018.04.20. 21:30

Mesél a szombathelyi ferences templom

Egy középkori város gazdasági erejét, a benne élő polgárok anyagi viszonyainak megítélését egyéb források ismerete nélkül is jól mutatja az adományokból élő kolduló rendek jelenléte.

FEISZT GYÖRGY

A szombathelyi ferences templom történelmi titkaiból Fotó: Szendi Péter

Budán a 15. században már négy ilyen kolostor állt. A 14. századi Szombathely prosperitását bizonyítja, hogy Kálmán győri püspök 1360-ban engedélyt adott a ferencesek szombathelyi rendházának felépítésére. Ekkor bővítették ki a minoriták már korábban megépített ispotályát, valamint építették föl a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt egyhajós gótikus csarnoktemplomot.

A szombathelyi kolostortemplom a 15. század közepén néhány napra az országos politika centrumába került. Az 1440. évi kettős királyválasztás polgárháborús állapotokat, Erzsébet királyné és I. Ulászló király híveinek fegyveres harcait idézték elő.

I. Ulászló 1441-ben húsvét vigíliáján a zászlósurak seregének élén érkezett Szombathelyre, és miután az Erzsébet hűségén lévő Benedek győri püspök várának kapui zárva voltak, a városon kívül szállt táborba.

A szombathelyi ferences templom történelmi titkaiból Fotó: Szendi Péter

Az ünnepet a ferences templomban ülték meg. Ezt követően a király személyesen fogadta Thyffer Mártont és Packenstein Meusenreitter Jánost: a királyné pártján lévő főurak megbízottait. A tárgyalások előzménye volt, hogy Czilley Ulrik 1440 őszén Ulászló fogságába esett, aztán azzal a feltétellel szabadult, hogy a király híveitől elfoglalt nyugat-dunántúli várakat tulajdonosaiknak visszaadja. Czilley Ulrik személyesen nem jött Szombathelyre, amire jó oka volt. A királynak tett ígéretét ugyanis nem tartotta be, ezért Ulászlónak a tavasz folyamán Kemend, Márványkő, Lenti, Páka és Kígyókő várakat ostrommal kellett visszafoglalnia. A lovagi eszményeket valló fiatal király mégis hajlott a békére és 1441. április 19-én „Szombathely melletti táborában” kiállított oklevélben kijelentette: „Felkarolván az előnyös egyetértést, és az egyenetlenség hátrányait elkerülendő, Czilley Frigyes és Ulrik grófokat kegyelmünkkel megajándékozzuk és ellenük sem szóval, sem tettel semmit sem teszünk… és fogadalmunkat a jelenlévők előtt eskünkkel megerősítjük.” A Czilleyekkel megkötött egyezség Erzsébet királynét is jobb belátásra bírta, a folyamat végül elvezetett a két párt között 1442-ben megkötött győri békéhez.

Sok más mellett erről is mesél a szombathelyi ferences templom a Fő tér bejáratánál, a Szent Erzsébet téren.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!