Nem a Föld van itt bajban

A Szülőföld Kiadó gondozásában nemrégiben jelent meg Pék Tibor: A /mitől vagy kitől?/ változó klíma című könyve. Az építőmérnök végzettségű szerző klímánk jelenleg érzékelhető változását egészen más oldalról közelíti meg, mint ahogyan azt a hivatalos álláspont teszi. Mióta és miért foglalkozik ezzel a témával? Mi inspirálta, hogy kutassa e témakört? - érdeklődtünk a szakembertől.

- Több mint tíz éve kezdtem el gyűjteni az anyagot a Földet, illetve az azt körülvevő klímát érintő kérdésekről - mondta a szerző, aki e napokban találkozik az olvasókkal, érdeklődőkkel.

- Azt tapasztaltam, hogy még a szakemberek körében is erősen megoszlanak a vélemények a klíma változását érintő témakörökben - folytatta. - Hivatali munkáim során is gyakran találkoztam a természettel, illetve annak változásaival kapcsolatos anomáliákkal. Miután elkezdtem foglalkozni a Földdel, mint geológiai képződménnyel, rá kellett jönnöm, hogy minden, a bolygónkon tapasztalható esemény, közte földrengés, vulkánkitörés, cunami, légköri jelenség a Föld belső dinamikájából adódó következmény mondta. De akkor mitől, vagy kitől változik a klímánk?

- Ha eltekintünk a hivatalos álláspontoktól, és a Föld geológiai erők működtette élete mentén próbálunk közelíteni a környezetünket érintő hatásokhoz, egészen más a köznapokban sajnos nem igazán hangsúlyozott megvilágításba kerül bolygónk minden rezdülése. Földünk él, lüktet, és a belsejében végbemenő folyamatok alapvetően meghatározzák a légkör, a tengerek, a földkéreg és a körülötte létrejövő élővilág létét és működését. Klímánk a természeti erők folyton változó, úgymond játékának köszönhetően állandó változásban van, s ezzel ugyanakkor vissza is hat a geológiai erők működésére. Bolygónk életére a kezdetektől jellemző egyfajta ciklikusság. Különösen igaz ez a klímára. Ma pontosan annak a széndioxidnak köszönhetjük viszonylag állandó és az élővilág számára alkalmas hőmérsékletet, aminek emelkedésétől tart a szakemberek egy része. Itt meg kell jegyeznem: széndioxid nélkül a légköri hőmérséklet 18 Celsius fok lenne! Ez akkor is igaz, ha most éppen a széndioxid szintjének emelkedésétől tartunk leginkább. De ezen dolog másik oldala már kevésbé közismert. Az, hogy a légkör széndioxid-koncentrációja megnő, a növények ezt azonnal érzékelik, és többet építenek be a szervezetükbe. Ugyanezt teszi tengereink óriási víztömege is, mivel többet vonnak ki a légkörből. A téma valóban érzékeny területeket is érint, hiszen egyetlen Forma 1-es verseny alkalmával annyi üzemanyagot pöfékelnek a légkörbe, mint egy földi halandó élete végéig a saját autójából. Érdekes módon sokkal kevesebb szó esik a metánról, ami pedig hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, és tonnaszám tör elő naponta az óceánok fenekéről, vagy éppen a szibériai metán-mezőkről.

- És mi az ember szerepe légkörünk melegedésében?

- Minimális. A széndioxid, csakúgy, mint a légkörben található többi anyag is, bolygónk születésétől kezdve megtalálható, koncentrációja volt már a mainak a sokszorosa is. Ez az anyag mindig nagy szerepet játszott a földi élet ciklikusságában, és bolygónk termosztátjaival , a vulkánokkal együtt mintegy beszabályozzák klímánkat. Persze ezeket a változásokat nem mindig tűri el a Föld mindenkori élővilága. Természetesen, a magunk módján életünk minden területén óvnunk, védenünk kell környezetünket. Azt viszont látnunk kell, hogy nem a Földet kell megmentenünk, hiszen ez nem emberi léptékű feladat. Másrészről nem is a Föld van bajban. Mi, emberek vagyunk bajban, magunkat kell távol tartani minden olyan tevékenységtől, amivel felgyorsítjuk a káros folyamatokat. A Föld akkor is létezni fog, amikor mi már nem.