Ha nyaralás, akkor Horvátország: még mindig népszerű

Ha nyaralás, akkor Horvátország. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly publikált elemzéséből kiderül, hogy 2017-ben – ha a rokonlátogatásokat nem számoljuk – Ausztria után Horvátország volt a legnépszerűbb külföldi úti cél, csaknem háromezer napot töltöttünk el az Adriai-tenger partján. Hat éve ez a szám még 1700 sem volt. Tavaly a tíz legnépszerűbb külföldi településből négy horvátországi volt. Sokan pedig eleve csak a horvát tengerpartban gondolkodnak, amikor nyaralásról van szó, hiszen nagyon közel van, és nem is olyan rég még az olcsósága is a szempontok között volt, bár ez sajnos egyre kevésbé igaz, megkérik az árát a szállásnak, az ételnek, de még az utazásnak is.

A vasiak számára Horvátország elérése nem kihívás, a tenger Szombathelytől alig több mint négy órányira van. Kicsivel több mint száz kilométer megtétele után érjük el a határt, a másfél órás úton útdíjat sem kell fizetnünk, innentől fogva aztán végig autópályán haladhatunk. Horvátországban fizetőkapus rendszer van, ami nemcsak drága, de csúcsszezonban kiválóan alkalmas arra, hogy hatalmas dugók alakuljanak ki. Ezért célszerű elkerülni a hétvégéket, vagy érdemes korábban indulni.

Letenyétől Zágrábig 47 kunával számoljunk, ami már a magasabb – főszezonban számított – ár. (Az autópályákon június 14. és szeptember 13. között van főszezon.) Amennyiben a Plitvicei tavakhoz tartunk, 21 kunából megússzuk, viszont ha a Krka Nemzeti Park a cél, akkor még 164 kunára lesz szükségünk.

Zágrábtól az Isztriára való eljutás költsége 77 kunától 132 kunáig terjedhet attól függően, hogy melyik településre megyünk. Néhány város esetében azonban (például: Novigrad, Umag) célszerűbb Szlovénián keresztül menni, egyrészt gyorsabb, másrészt a szlovén autópálya-matrica mindössze 15 euró. Dalmácia már drágább, ott, ha a cél Senj, akkor 66, míg ha Dubrovnik, akkor már 256 kunával számoljunk. Ezek még az egyszerűbb esetek, mert ha a horvát Adria több mint ezer szigetének az egyikére tartunk, akkor számolnunk kell a híd vagy a komp díjával is.

A kuna jelenleg valamivel több mint 43 forint – az év eleje óta a deviza árfolyama csaknem két forintot drágult –, ami azt jelenti, hogy például egy dubrovniki kanyar esetében csak az útdíj több mint 26 ezer forint. Ehhez jön még az üzemanyagköltség, ami valamivel magasabb, mint nálunk, a legolcsóbb kutak esetében is 400 forint fölött van a benzin és a dízel ára is. Így hétliteres fogyasztással számolva 46 ezer forintra jön ki az üzemanyagköltség, vagyis összesen 72 ezer forintba kerül csak az út, ha Dubrovnikot választjuk, ha bármi más mellett döntünk, ennél olcsóbban is megúszhatjuk.

Pár héttel ezelőtt az a hír járta körbe a magyar sajtót, hogy a Plitvicei tavak nem látogathatóak előzetes regisztráció nélkül. Kiderült, a hír nem igaz, de azért valóban nem árt, ha előre tervezünk. Online jegyvásárlással (ticketing.np-plitvicka-jezera.hr) megelőzhető a sorbanállás, és az is, hogy egy forgalmasabb hétvégén valóban nem jutunk be, mivel egyszerűen megtelik a park.

A Plitvicei tavak évek óta küzd azzal a problémával, hogy túl sok a látogató. Nagy a tét, hiszen a nemzeti park az UNESCO Világörökség része, így meg kell őrizni természeti értékeit, márpedig a magas belépőjegyárak, úgy látszik, nem fékezték meg a turista­áradatot. A felnőtt belépő 250 kuna, a diák 160.

Horvátországban rengeteg szállás közül válogathatunk, apartmanból és szállodából is akad jócskán, előbbiek azonban sokszor olyan drágák, hogy érdemes körülnézni a hotelek kínálatában is, mert előfordul, hogy ugyanannyi pénzért már ellátást is kapunk.

A külföldre látogatók közül még mindig csak nagyjából minden második utas köt utasbiztosítást – áll a Magyar Biztosítók Szövetsége ­(MABISZ) közleményében, pedig bármilyen balesettel, váratlan megbetegedéssel, esetleg lopással, rablással kapcsolatos gond merül fel külföldön, akkor a biztosító egész nap elérhető magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálata nagyon nagy segítség lehet, és ez nem csak a távoli országokba tervezett nyaralások esetén jöhet jól.

Az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) segítségével a magyar utazó Európában is csak ahhoz a szolgáltatáshoz juthat hozzá ingyenesen, amelyet az adott tagállam a saját olyan állampolgárának biztosít, aki nem rendelkezik magán egészségbiztosítással. Bizonyos költségeket és szolgáltatásokat pedig nem fed le az EEK, ilyen például járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíj, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napidíj összege, vagy például a búvárkodás kapcsán felmerülő keszonkezelés költsége. Az EEK az utasbiztosításokkal szemben nem tartalmaz poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási, valamint asszisztenciaszolgáltatásokat sem. Éppen ezért nem érdemes spórolni az utasbiztosítás költségein, hiszen mindössze napi párszáz forintból elérhető.

Fontos azonban, hogy még az utazás megkezdése előtt gondoskodjunk a szerződés megkötéséről, mivel a magyar határ átlépése utáni igénylést követően a biztosítók jellemzően nem teljesítik a kifizetést. A kiegészítő szolgáltatások közül a gépjármű-asszisztencia mellett egyre népszerűbb az útlemondás-biztosítás, ami rendkívül hasznos lehet például egy vírusos megbetegedés esetén, ha az előre lefoglalt utazást, repülőjegyet le kell mondani.

Végezetül: nem nagy dolog, de talán nem árt, ha tudja, hogy egy emberre nem veszélyes, de húsevő cápa bukkant fel Makarskánál.