Vas megyében ritka a földrengés, de akad

Kisebb földrengés volt hétfőn hajnalban 1 óra 30 perckor Heves közelében, a földmozgás magnitúdója a Richter-skála szerinti 4,1 erősségű volt, a rengést a lakosság is érzékelte. Károkról egyelőre nem érkezett információ. Nagyságát tekintve az országban ez volt az elmúlt öt év legnagyobb rengése. Magyarországon – a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adatai szerint – évente négy-öt 2,5–3,5 magnitúdójú, már érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre lehet számítani. Mérsékelt károkat okozó rengések 15-20, míg erősebb, nagyobb károkat okozó: 5,5–6-os erősségű földrengések 40-50 évente vannak.

Vas megyében legutóbb érzékelhető rengés szinte napra pontosan kilenc éve: 2010. augusztus 26-án volt Körmenden. A Richter-skála szerinti 2,7-es erősségű rengés három másodperc híján pontosan este fél 11-kor történt. Hasonló rengésből a világon naponta ezer is van. Tavaly július 22-én ugyan Szalafő alatt egy kilométeres mélységben is megmozdult a föld, de ez a rengés mindössze 1,6-os erősségű volt.

Ilyen apró, mérhető, de nem érzékelhető rengésből még több akad, 2018. január 1. és 2019. június 30-a között csak Magyarországon szám szerint 89-et jegyeztek föl. Persze nem minden földrengés, ami annak látszik, a 2-es magnitúdónál kisebb szeizmikus események ugyanis gyakran bányarobbantások. Például 2017-ben a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat összesen 496 eseményt detektált, ezek közül azonban mindössze 236 volt földrengés, a többi robbantás volt.

Vas megyében amúgy nem igazán jellemzőek a földrengések, a körmendi esetet megelőzően 2007. március 3-án Bőben mértek egy 3-as erősségű rengést, míg 2003. augusztus 9-én Magyarszecsődön mozdult meg a föld. Ez utóbbiról a Magyar Távirati Iroda így számolt be: „a Richter-skála szerint 3,97 erősségű földrengés volt vasárnap, egy perccel éjfél után Körmend közelében – közölte a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma.

A kisvárosban az emberek morajlást hallottak, a magasabb épületekből az utcára szaladtak, a képek, csillárok megmozdultak a falakon, a tányérok és poharak pedig összeütődtek.” (Később a rengés mértékét 3,8-asra, a rengés időpontját pedig 22.01-re pontosították.) Vas megyében 1989 januárjában volt még egy komolyabb földrengés, a legtöbb kár akkor Csehimindszenten és Bérbaltaváron keletkezett. A házak falai megrepedeztek, több helyen lehullott a vakolat és a cserép, megrongálódtak a kémények, a rengést Szombathelyen és Sárváron is érzékelni lehetett.

Az általunk ismert legrégebbi hazai földrengés Avitus uralkodásának idejében, 456. szeptember 7-én Szombathelyen, az akkori Savariában történt. „Még csak néhány napja élt a városban, amikor az Asturis pusztulása miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességű földrengés rázta meg a helységet, olyan erejű, hogy a falak között tanyázó rugi katonaság körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták” – áll a korabeli feljegyzésekben. A rengés Szombathelyen valószínűleg nem volt katasztrofális, mivel nagy rengésre utaló nyomokat sem a városban, sem az annak környezetében levő geológiai feltárásokban nem lehetett találni.

Egy földrengés nagyságát a magnitúdó értékével adhatjuk meg, ami a rengés során felszabaduló energia mennyiségével áll összefüggésben. Bár a magnitúdó számítási módját többször is megváltoztatták, a hétköznapi beszédben ma is a Richter-skálán mért magnitúdót használjuk. Elvileg nincsen felső határa, de a 8,5-ös magnitúdót meghaladó földrengések rendkívül ritkák, évtizedenként csak néhány ilyen nagy rengés fordul elő. Az ismert legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint 9,5-es volt, amely 1960. május 22-én Chilében pattant ki.