Geopolitikai következményei vannak a világgazdasági válságnak

Ez áll a legnagyobb londoni politikai-stratégiai kutatóműhely kedden kiadott éves világjelentésében, amely szerint mára gyakorlatilag teljesíthetetlenné bővült az Afganisztánban harcoló haderő feladatköre, és mindeközben Irán csaknem 2,5 tonna hasadóanyagot halmozott fel.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS)  420 oldalas idei helyzetértékelése - Strategic Survey 2010 - megállapítja, hogy miközben számos nyugati hatalom küszködik pénzügyi ereje hanyatlásának következményeivel, más térségek úgy érzik, mindinkább magukra vannak utalva pénzügyileg, és ezzel együtt egyre nagyobb a késztetés "a külpolitikai individualizmusra" is. A stratégiai együttműködés globális rendszere ennél fogva ma a korábbiaknál sokkal inkább eseti, semmint intézményes jellegű.
   
Jóllehet a válság eddigi időszakában sikerült kivédeni a gazdasági protekcionizmus széles körű kibontakozását, terjed azonban a "stratégiai protekcionizmus", ahogy egyre több ország mind határozottabban érvényesíti saját nemzeti érdekeit. Ez a folyamat elsősorban Ázsiában figyelhető meg, de egyértelmű jelei vannak máshol is, és megjelentek a független érdekérvényesítésben mind aktívabb "szuper-középhatalmak" - áll az IISS kedden Londonban ismertetett elemzésében.
   
A ház szakértői ez utóbbiak közé mások mellett Ausztráliát, Indonéziát, Dél-Koreát és Törökországot sorolták.
   
Az elemzés szerint Európában Törökország diplomáciai aktivitása és "individualizmusa" a legfeltűnőbb e folyamaton belül.
   
John Chipman professzor, az IISS elnök-vezérigazgatója az idei világjelentést ismertető keddi londoni sajtótájékoztatón azt mondta: bár Törökország továbbra is erősen elkötelezett az EU-csatlakozás hosszú távú célja mellett, "szinte gaullista külpolitikai megközelítése" azonban nem lenne könnyen beilleszthető az uniós külpolitikába.
   
Az elemzés szerzői "eltúlzottnak" nevezik az Afganisztánban harcoló nemzetközi haderő jelenlegi stratégiai célkitűzéseit. A tanulmány szerint az afganisztáni háború eredetileg kitűzött célja az al-Kaida terrorhálózat helyi fészkének felszámolása volt, ez azonban "léggömbként" duzzadt tovább az ország fejlesztését és modernizálását előirányzó átfogó stratégiává. Ez a stratégia már "túlságosan ambiciózus", túlzottan eltávolodott az alapszintű biztonsági célkitűzésektől, és túl sok olyan diplomáciai-katonai energiát köt le, amelyre máshol lenne szükség.
   
A jelentés idéz olyan véleményeket, amelyek szerint éppen a nagyszámú külföldi katona jelenléte a tálib lázadást tápláló fő tényező.
   
Az IISS szerint a nyugati politikusi kijelentésekkel ellentétben nem magától értetődő, hogy ha a külföldi erők távoznának Afganisztán déli térségeiből, az feltétlenül az al-Kaida újbóli koncentrált megjelenéséhez vezetne ott.
   
A jelentés szerzői úgy tudják: idén májusig Irán csaknem 2,5 tonna alacsony dúsítási fokú urániumot állított elő. Ez csaknem két nukleáris robbanófejhez elégséges nyersanyag, és a mennyiség havonta mintegy 120 kilogrammal gyarapszik.
   
Az amerikai katonai vezetés azonban változatlanul ellenzi a fegyveres fellépést, azzal az érvvel, hogy az iráni atomlétesítmények elleni légitámadások csak rövid időre vethetnék vissza a fejlesztési programot, az Egyesült Államok viszont kiterjedt regionális konfliktusba keveredne bele - áll az elemzésben.

Kertész Róbert