A kollázs komoly játék

- Balogh Ervint 1978-ban ismertem meg, azóta semmit nem változott - mesélte Szepes Hédi művészettörténész a megnyitón. - Amikor a 80. születésnapja alkalmából rendeztek Ervinnek kiállítást, akkor kerültek elő a kollázsok. Nagyon megdöbbentem, azóta más szemmel nézem a munkáit. Itt Sárváron az eredeti koncepció az volt, hogy csak a kollázsait hozzuk, de ragaszkodtam a balatoni képekhez is, mert Ervin és a Balaton elválaszthatatlanok.

A kollázs a szabad asszociációk művészete. Szabad a komponálási módszere, a képépítési mechanizmusa. A logika és a dinamika látszólag szabályok nélkül működik. A motívumok helyét maga az asszociáció határozza meg. A belső összefüggések irányítják az elemek formai, tartalmi elhelyezkedését.

- Azt az állítást, hogy a kollázs játék, nem tudom elfogadni - mondta a művészettörténész. - Akik megnézik Balogh Ervin kollázsait, észreveszik, hogy játszik, de nagyon komolyan. Tudatosan, a belső igényeknek megfelelően fejezi ki magát. Érdekes, hogy a magyar művészetben a kollázst nem tartottuk komoly műfajnak, pedig az igazság az, hogy a 20. század eleji avantgárd magatartás egyik szülöttje. Fő vonása valamilyen anyag beemelése a műbe, a más világokból áthozott töredékeket asszimilálja. Ervin a klasszikus modernizmus hagyományaihoz fordul, élményeit, benyomásait fordítja le. Nem az egyes formák leképzésére törekszik, hanem a színek és formák egységesítése a fő célja. Öntörvényű és ösztönös, távol áll minden teoretikus dekorációtól. Néhány kollázsa rendkívül egyszerű felépítésű, vizuálisan puritán. Itt is úgy dolgozik, ahogy érzései, gondolatai diktálják. Balogh Ervinnél szembetűnő a mozgás és a mozdulatlanság. Minden művében keresi az egyensúly és az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal, a mozgás és a nyugalom közötti átmeneteket. Nem lehet elmenni mellettük érzéketlenül.

- Balogh Ervint 1978-ban ismertem meg, azóta semmit nem változott - mesélte Szepes Hédi művészettörténész a megnyitón. - Amikor a 80. születésnapja alkalmából rendeztek Ervinnek kiállítást, akkor kerültek elő a kollázsok. Nagyon megdöbbentem, azóta más szemmel nézem a munkáit. Itt Sárváron az eredeti koncepció az volt, hogy csak a kollázsait hozzuk, de ragaszkodtam a balatoni képekhez is, mert Ervin és a Balaton elválaszthatatlanok.

A kollázs a szabad asszociációk művészete. Szabad a komponálási módszere, a képépítési mechanizmusa. A logika és a dinamika látszólag szabályok nélkül működik. A motívumok helyét maga az asszociáció határozza meg. A belső összefüggések irányítják az elemek formai, tartalmi elhelyezkedését.

- Azt az állítást, hogy a kollázs játék, nem tudom elfogadni - mondta a művészettörténész. - Akik megnézik Balogh Ervin kollázsait, észreveszik, hogy játszik, de nagyon komolyan. Tudatosan, a belső igényeknek megfelelően fejezi ki magát. Érdekes, hogy a magyar művészetben a kollázst nem tartottuk komoly műfajnak, pedig az igazság az, hogy a 20. század eleji avantgárd magatartás egyik szülöttje. Fő vonása valamilyen anyag beemelése a műbe, a más világokból áthozott töredékeket asszimilálja. Ervin a klasszikus modernizmus hagyományaihoz fordul, élményeit, benyomásait fordítja le. Nem az egyes formák leképzésére törekszik, hanem a színek és formák egységesítése a fő célja. Öntörvényű és ösztönös, távol áll minden teoretikus dekorációtól. Néhány kollázsa rendkívül egyszerű felépítésű, vizuálisan puritán. Itt is úgy dolgozik, ahogy érzései, gondolatai diktálják. Balogh Ervinnél szembetűnő a mozgás és a mozdulatlanság. Minden művében keresi az egyensúly és az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal, a mozgás és a nyugalom közötti átmeneteket. Nem lehet elmenni mellettük érzéketlenül.

A kollázs a szabad asszociációk művészete. Szabad a komponálási módszere, a képépítési mechanizmusa. A logika és a dinamika látszólag szabályok nélkül működik. A motívumok helyét maga az asszociáció határozza meg. A belső összefüggések irányítják az elemek formai, tartalmi elhelyezkedését.

- Azt az állítást, hogy a kollázs játék, nem tudom elfogadni - mondta a művészettörténész. - Akik megnézik Balogh Ervin kollázsait, észreveszik, hogy játszik, de nagyon komolyan. Tudatosan, a belső igényeknek megfelelően fejezi ki magát. Érdekes, hogy a magyar művészetben a kollázst nem tartottuk komoly műfajnak, pedig az igazság az, hogy a 20. század eleji avantgárd magatartás egyik szülöttje. Fő vonása valamilyen anyag beemelése a műbe, a más világokból áthozott töredékeket asszimilálja. Ervin a klasszikus modernizmus hagyományaihoz fordul, élményeit, benyomásait fordítja le. Nem az egyes formák leképzésére törekszik, hanem a színek és formák egységesítése a fő célja. Öntörvényű és ösztönös, távol áll minden teoretikus dekorációtól. Néhány kollázsa rendkívül egyszerű felépítésű, vizuálisan puritán. Itt is úgy dolgozik, ahogy érzései, gondolatai diktálják. Balogh Ervinnél szembetűnő a mozgás és a mozdulatlanság. Minden művében keresi az egyensúly és az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal, a mozgás és a nyugalom közötti átmeneteket. Nem lehet elmenni mellettük érzéketlenül.

A kollázs a szabad asszociációk művészete. Szabad a komponálási módszere, a képépítési mechanizmusa. A logika és a dinamika látszólag szabályok nélkül működik. A motívumok helyét maga az asszociáció határozza meg. A belső összefüggések irányítják az elemek formai, tartalmi elhelyezkedését.

- Azt az állítást, hogy a kollázs játék, nem tudom elfogadni - mondta a művészettörténész. - Akik megnézik Balogh Ervin kollázsait, észreveszik, hogy játszik, de nagyon komolyan. Tudatosan, a belső igényeknek megfelelően fejezi ki magát. Érdekes, hogy a magyar művészetben a kollázst nem tartottuk komoly műfajnak, pedig az igazság az, hogy a 20. század eleji avantgárd magatartás egyik szülöttje. Fő vonása valamilyen anyag beemelése a műbe, a más világokból áthozott töredékeket asszimilálja. Ervin a klasszikus modernizmus hagyományaihoz fordul, élményeit, benyomásait fordítja le. Nem az egyes formák leképzésére törekszik, hanem a színek és formák egységesítése a fő célja. Öntörvényű és ösztönös, távol áll minden teoretikus dekorációtól. Néhány kollázsa rendkívül egyszerű felépítésű, vizuálisan puritán. Itt is úgy dolgozik, ahogy érzései, gondolatai diktálják. Balogh Ervinnél szembetűnő a mozgás és a mozdulatlanság. Minden művében keresi az egyensúly és az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal, a mozgás és a nyugalom közötti átmeneteket. Nem lehet elmenni mellettük érzéketlenül.

- Azt az állítást, hogy a kollázs játék, nem tudom elfogadni - mondta a művészettörténész. - Akik megnézik Balogh Ervin kollázsait, észreveszik, hogy játszik, de nagyon komolyan. Tudatosan, a belső igényeknek megfelelően fejezi ki magát. Érdekes, hogy a magyar művészetben a kollázst nem tartottuk komoly műfajnak, pedig az igazság az, hogy a 20. század eleji avantgárd magatartás egyik szülöttje. Fő vonása valamilyen anyag beemelése a műbe, a más világokból áthozott töredékeket asszimilálja. Ervin a klasszikus modernizmus hagyományaihoz fordul, élményeit, benyomásait fordítja le. Nem az egyes formák leképzésére törekszik, hanem a színek és formák egységesítése a fő célja. Öntörvényű és ösztönös, távol áll minden teoretikus dekorációtól. Néhány kollázsa rendkívül egyszerű felépítésű, vizuálisan puritán. Itt is úgy dolgozik, ahogy érzései, gondolatai diktálják. Balogh Ervinnél szembetűnő a mozgás és a mozdulatlanság. Minden művében keresi az egyensúly és az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal, a mozgás és a nyugalom közötti átmeneteket. Nem lehet elmenni mellettük érzéketlenül.

- Azt az állítást, hogy a kollázs játék, nem tudom elfogadni - mondta a művészettörténész. - Akik megnézik Balogh Ervin kollázsait, észreveszik, hogy játszik, de nagyon komolyan. Tudatosan, a belső igényeknek megfelelően fejezi ki magát. Érdekes, hogy a magyar művészetben a kollázst nem tartottuk komoly műfajnak, pedig az igazság az, hogy a 20. század eleji avantgárd magatartás egyik szülöttje. Fő vonása valamilyen anyag beemelése a műbe, a más világokból áthozott töredékeket asszimilálja. Ervin a klasszikus modernizmus hagyományaihoz fordul, élményeit, benyomásait fordítja le. Nem az egyes formák leképzésére törekszik, hanem a színek és formák egységesítése a fő célja. Öntörvényű és ösztönös, távol áll minden teoretikus dekorációtól. Néhány kollázsa rendkívül egyszerű felépítésű, vizuálisan puritán. Itt is úgy dolgozik, ahogy érzései, gondolatai diktálják. Balogh Ervinnél szembetűnő a mozgás és a mozdulatlanság. Minden művében keresi az egyensúly és az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal, a mozgás és a nyugalom közötti átmeneteket. Nem lehet elmenni mellettük érzéketlenül.