Ukrán válság

2023.04.27. 06:05

A békéről volt szó az ukrán kormányfő vatikáni megbeszélésein

Már 428. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk

Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadja Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt a Vatikánban 2023. április 27-én

Forrás: MTI/EPA/Vatikáni Média

Robbanás történt az orosz ellenőrzés alatt álló Melitopolban 

Nagy erejű robbanás történt csütörtök este dél-ukrajnában, az orosz ellenőrzés alatt álló Melitopolban - írja a Ria Novosti.

Az esettel kapcsolatban egyelőre nincs bővebb információ, a történtek tisztázása folyamatban van 

- közölte a városvezetés egy Telegram-csatornán.

Az ukrán erők Nova Kakhovkát ágyúzzák 

A Herszon megyei Nova Kakhovka városát az ukrán csapatok erős tüzérségi csapásokkal támadják, a jelentések szerint megrongálódott egy elektromos alállomás, a városban és a környező kisebb településeken nincs áram - írja a Ria Novosti.

A területi közigazgatás szerint a helyreállítási munkálatok csak holnap fejeződnek be.

Ukrán tüzérségi támadás donyecki települések ellen 

Ukrán csapatok lőtték Vlagyimirovkát és Olekszandrivkát a Donyecki Népköztársaságban, összesen kilenc nagy kaliberű tüzérségi lövedéket lőttek ki az említett településekre - közölte a DNR.

Vlagyimirovka kevesebb mint 10 kilométerre keletre fekszik Vuhledartól, amelyért jelenleg is harcok folynak - írja a Ria Novosti.

Kreml: Kína és Ukrajna párbeszéde a két ország szuverén ügye

Kína és Ukrajna párbeszéde a két ország szuverén ügye, Oroszország mindent üdvözöl, ami hozzájárulhat az ukrajnai konfliktus lezárásához - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök előző napi telefonos megbeszélésével kapcsolatban.

Peszkov kitért az elől, hogy kommentálja a két államfő tárgyalásait.

Készek vagyunk üdvözölni mindent, ami közelebb hozhatja az ukrajnai konfliktus végét, és Oroszország összes céljának elérését 

- nyilatkozott a szóvivő.

"Ami pedig magát a kommunikáció tényét illeti - ez minden ország szuverén joga, és abszolút módon a kétoldalú párbeszéd kérdése" - tette hozzá.

A békés rendezésnek a Hszi és Zelenszkij által megvitatott terveiről szólva Peszkov azt mondta, hogy ezek a kezdeményezések már régóta publikusak, és hogy felek már többször nyilvánosan felvázolták a fő paramétereiket.

A Kreml szóvivője nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Hszi a márciusi moszkvai látogatása során tárgyalt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Kijev Ukrajna 1991-es határain belül kívánja elérni területi integritásának helyreállítását. Hozzátette, hogy egyelőre nem szerepel a tervek között egy újabb csúcsszintű orosz-kínai kapcsolatfelvétel.

A kínai elnök a háború kitörése óta szerdán folytatott első alkalommal telefonbeszélgetést ukrán hivatali partnerével. A TASZSZ szerint Hszi megerősítette Peking készségét arra, hogy elősegítse a konfliktus lezárását és bejelentette, hogy a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselőjét "Ukrajnába és más országokba" küldi, hogy "részletesen megvitassa minden érintett féllel az ukrán válság politikai rendezését".

Peszkov emellett csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az orosz diplomatáknak az európai országokból való kiutasítása ellenintézkedésekhez vezet, ami újfent olyan lépés, amely a kapcsolatok megromlását idézi elő.

Orosz tiltakozó jegyzéket kapott a moszkvai amerikai nagykövetség

Tiltakozó jegyzéket adtak át az orosz külügyminisztériumban az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatájának csütörtökön amiatt, hogy a képviselet nem biztosított időben vízumot az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén elnöklő Szergej Lavrov külügyminiszter sajtókíséretének.

Az újságírók csak azt követően kapták meg a beutazási engedélyt, hogy Lavrov Egyesült Államokba tartó különgépe felszállt. 

Az eljárást az amerikai nagykövetség semmivel nem indokolta meg. Orosz sajtójelentések szerint John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az intézkedést azzal indokolta, hogy az érintettek állami tulajdonban lévő médiumok "propagandistái". Moszkvában ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a magánkézben lévő orgánumok újságíróit ugyanilyen elbánásban részesítették.

Az orosz külügyminisztériumba csütörtökön behívatott amerikai diplomatával moszkvai tájékoztatás szerint közölték: "az efféle szabotázs, amelynek célja az újságírói munka akadályozása, nem marad válasz nélkül".

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökeként (k) vezeti a testület ülését a világszervezet New York-i székházában 2023. április 24-én
Fotó: Justin Lane / Forrás: MTI/EPA

Lavrov nemrégiben támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy egy másik országba helyezzék át az ENSZ székhelyét, mert, mint mondta, 

az Egyesült Államok rendszeresen visszaél házigazdai szerepével.

Az ukrán tartalékokra mért rakétacsapásról számolt be az orosz védelmi tárca

Nagyhatótávolságú, tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást az ukrán tartalékokra az éjszaka folyamán az orosz fegyveres erők - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a csapás elérte célját, minden kijelölt célpontot eltaláltak. Mint mondta, a támadás megakadályozta az ukrán tengerészgyalogos egységeknek a harctéri övezetbe vezénylését.

Konasenkov egyebek között azt is elmondta, hogy az orosz rohamegységek négy háztömböt foglaltak el Bahmut északnyugati és délnyugati részén, miközben a szárnyaikat északról és délről légideszant erők biztosították. Az orosz tüzérség és harcászati légierő Sztupocski, Csasziv Jar és Kalinyina közelében mért csapást az ukrán egységekre.

Jevgenyij Prigozsin, a Bahmut ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner katonai magánvállalat vezetője közölte: 

 

tudomására jutott, hogy az ukrán fél amerikai újságírókat hívott meg a városba, és a látogatás idejére felfüggesztette a tüzelést, "hogy nyugodtan felvehessék a várost és hazautazhassanak". Ugyanakkor arra figyelmeztette az ukrán felet, hogy az újságírók fedezékében ne próbáljon meg tartalékokat bevinni a településre.

 

 

Kiégett házak az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. április 26-án
Fotó: Libkos / Forrás: MTI/AP

Andrej Marocsko, a luhanszki "népi milícia" alezredese a RIA Novosztyinak azt állította, hogy az ukrán erők már a hét eleje óta nem tudják elszállítani Bahmut nyugati részéből az elesett katonák és "zsoldosok" holttestét, ezért pincékben tárolják őket. Beszámolója szerint valódi veszteségeik eltitkolása érdekében felrobbantottak egy többemeletes épületet, amelyben számos elesett ukrán katona volt.

Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy az orosz hadsereg a Donyecktől nyugatra fekvő Marjinka 59 háztömbjéből ötvenet vont az ellenőrzése alá, és hogy valamennyi ukrán állás orosz tűzellenőrzés alatt áll.

Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett harctéri emberveszteségét mintegy 660 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, több mint 400 katona és "zsoldos" a Bahmutot is magába foglaló Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán katonai létesítmények és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között három vezetésipontot, egy lőszerraktárt, négy Sz-300-as, és egy német gyártmányú, Gepard típusú légvédelmi kilövőállást, egy Tor-M1-es légvédelmi berendezést, egy Szu-24-es repülőgépet, és egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökökön ukrán tüzérségi támadást. A Zaporizzsja megyei Melitopolban hajnalban pokolgép robbant egy lakóépület közelében. A detonáció következtében egy rendőr életét vesztette, egy civil pedig megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy büntetőeljárást indított egy robbanás ügyében, amely szerdán történt a Szentpétervárhoz közeli Pavlovszk hőerőművének területén. Az eljárás robbanóanyag tiltott beszerzése és birtoklása címén folyik.

Tizennégy nap börtönre ítélték a Wagner csoport volt tagját Norvégiában

Rendbontásért és nyilvános légfegyverviselésért tizennégy nap börtönbüntetésre ítélték az orosz Wagner katonai zsoldoscsoport volt parancsnokát Norvégiában - számolt be a csütörtöki ítéletről a Dagbladet című norvég napilap.

A 26 éves Andrej Medvegyev egy februári este Oslóban részt vett egy bár előtti verekedésben és akadályozta a rendőröket. A fiatal férfi beismerte bűnösségét, s bűnösnek vallotta magát nyilvános helyen történő légfegyverviselés vádjában is.

Brynjulf Risnes, a férfi ügyvédje elmondta, hogy a bíróság ugyanakkor hivatalos személy elleni erőszak vádja alól felmentette Medvegyevet. Risnes elmondta: védence belátta, hogy a kérdéses estén "túl sokat ivott és elvesztette a fejét", azonban az ügyvéd is kitartott amellett, hogy Medvegyev nem bántotta egyik rendőrt sem. A vádlott a keddi tárgyaláson elismerte, hogy 

 

a verekedést követően nem volt együttműködő és ellenállt az őrizetbe vételkor, dühében pedig köpött egyet, de leszögezte, hogy fizikailag nem bántalmazta a rendőröket.

 

Medvegyev a keddi tárgyaláson elmondta, hogy "szégyelli magát" tetteiért.

MEDVEGYEV, Andrej
Andrej Medvegyev, az ukrajnai háborúban harcoló, Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg egykori parancsnoka (j) védőügyvédje társaságában az oslói kerületi bíróságon zajló perének tárgyalásán 2023. április 25-én 
Fotó: Gorm Kallestad / Forrás: MTI/EPA/NTB

A férfit először január végén, illegális határátlépés gyanújával vették őrizetbe. A norvég Nemzeti Bűnügyi Nyomozó Szolgálat, a Kripos nem sokkal később beszámolt róla, hogy az Ukrajna elleni harcokban való részvétel miatt tanúként hallgatták ki Medvegyevet, aki elmondta, hogy júliustól novemberig parancsnokként szolgált a Wagner katonai magánszervezetben.

Elmondása szerint azután szökött meg, hogy beleegyezése nélkül meghosszabbították a szerződését. Őrizetbe vételekor elmondta, hogy hajlandó tanúskodni azon háborús bűnök ügyében, melyeknek szemtanúja volt, noha tagadta, hogy ő maga részt vett volna elkövetésükben.

Ukrán védelmi miniszter: az ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások "kissé túlfűtöttek"

"Kissé túlfűtöttek" az orosz erők elleni ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások az ukrán lakosság, a politikusok, illetve a Nyugat részéről - vélekedett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az RBK-Ukrajina hírportálnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.

"Korábban nem hittek a győzelemben. Korábban azt akarták, hogy Ukrajnának legalább egy része megmaradjon. Amikor azonban az ukrán fegyveres erők sikereket mutattak, a Kígyó-szigeten, a kijevi régióban, Csernyihiv, Szumi, majd Harkiv és Herszon megyékben, mindenki hinni kezdett a győzelemben. Most a következő sikert várják, ami normális" - fejtette ki a miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 

 

Oroszországnak megvannak a forrásai lőszerek vásárlására, és a készletei sem fogytak ki annak ellenére, hogy "gondolkodás nélkül" zúdítanak olykor-olykor tűzzáport az ukrán oldalra. Szavai szerint Oroszország - miközben a saját termeléséből származó készletei jelentősen fogynak -, vásárlási lehetőségeket keres Iránban és Észak-Koreában.

 

Reznyikov az interjúban arról is beszélt, hogy a légvédelem változatlanul elsődleges fontosságú az ország számára. "Szovjet légvédelmi rendszerünk van, amihez a rakétakészletek kimerültek. Ha nem nálunk gyártják, és csak olyan országokban kaphatók, ahonnan nem tudjuk beszerezni, akkor valami mással kell pótolni, méghozzá nyugati légvédelmi rendszerekkel. Elvileg már eldőlt, hogy milyen rendszerekről van szó, most pedig a számukat, és a hozzájuk tartozó rakéták számát kell növelni. És ráadásul ne felejtsük el, hogy a légierő is a légvédelem része. Vagyis a modern, új generációs repülőgépek, minthogy azok képesek teljesen lezárni azokat réseket a légvédelemben, amelyeknél a szovjet típusú rendszerek kudarcot vallanak" - jelentette ki. Hozzátette, bizonyos abban, hogy csak idő kérdése, és Ukrajna kap korszerű nyugati vadászgépeket.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a honlapján csütörtökön közzétett egy újabb lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyben egy orosz katona arról beszél ismerősének, hogy 

ukrán hadifoglyokat végeznek ki a kihallgatásuk után. 

A felvétel állítólag a kelet-ukrajnai fronton készült. Az SZBU közölte, hogy megállapították az orosz katona személyazonosságát. A férfit Jevgenyij Szucskónak hívják, 1995-ben született, Oroszország novgorodi területéről származik és tavaly ősszel mozgósították, jelenleg pedig Harkiv megyében teljesít szolgálatot. A felvételen a férfi egyebek mellett azt mondja, hogy nincs értelme foglyokat tartaniuk. Elmondja, hogyan vágta el egy fogoly torkát, majd hozzáteszi, hogy "van elég ilyen esete, és ezt éjszaka kell csinálnia".

Az SZBU azon dolgozik, hogy Szucsko és minden oroszországi háborús bűnös megkapja méltó büntetését az ilyen atrocitásokért. Az ukrán különleges szolgálat több mint 35 ezer büntetőeljárást vizsgál a háborús törvények és szokások megsértése miatt" - fűzte hozzá közleményében az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

Mikola Ursalovics, az ukrán nemzeti gárda tervezési részlegének helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők Herszon és Zaporizzsja megyékben védekezésbe mentek át. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében pedig azt írta, hogy folytatódnak a heves harcok Donyeck megyében Bahmut és Marjinka településekért. A beszámoló szerint az ukrán védelmi erők tartják magukat, az említett frontszakaszon előző nap 54 orosz támadást vertek vissza.

A békéről volt szó az ukrán kormányfő vatikáni megbeszélésein

A béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról is szó volt Denisz Smihal ukrán kormányfő vatikáni megbeszélésein.

Az ukrán miniszterelnököt elsőként Ferenc pápa fogadta, találkozójuk harminc percig tartott.

Smihal ajándékba adott a pápának egy kakast formázó kerámia edényt, amely túlélt egy Kijev közelében történt bombázást, búzakalászokat nyújtott át az egyházfőnek, valamint egy fényképalbumot a háborúról és az ukránok ellenállásáról készített felvételekkel 

- ismertette a szentszéki sajtóközpont.

FERENC pápa; SMIHAL, Denisz
Ferenc pápa (b) és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök (j) ajándékot cserél a Vatikánban tartott magánkihallgatáson 2023. április 27-én 
Forrás: MTI/EPA/Vatikáni Média

A kijevi kormány vezetőjével Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek is egyeztetett.

A Vatikán rövid közleménye szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdések merültek fel a szentszéki államtitkárságon folytatott találkozókon, különös tekintettel az országban kialakult humanitárius helyzetre és a béke érdekében tett erőfeszítésekre.

Témaként szerepelt az Ukrajnában szolgáló egyházak élete és tevékenysége.

A vatikáni látogatást követően Denisz Smihal az olasz és nemzetközi tudósítóknak tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Ferenc pápával a békéről tárgyalt. Bejelentette, hogy 

 

meghívta az egyházfőt Kijevbe.

 

Hozzátette, a pápa segítségét kérte azoknak az árva gyerekeknek a hazatéréséhez, akiket Oroszországba vittek el.

Hangsúlyozta, ismertette a pápával Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, és arról egyeztetett az egyházfővel, hogy a Vatikán miként tud segítséget nyújtani a béketerv egyes pontjainak megvalósításában.

Volodimir Zelenszkij: London vállaljon vezető szerepet egy Kijevet támogató "légi koalíció" létrehozásában

Az ukrán elnök felszólította Nagy-Britanniát, vállaljon vezető szerepet egy Kijevet támogató "légi koalíció" létrehozásában - adta hírül az államfő sajtószolgálata csütörtöki közleményében.

A tájékoztatás szerint Volodimir Zelenszkij Kijevben megbeszélést folytatott Timothy Barrow-val, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, akivel megvitatta az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás megerősítését.

"Arra szeretném kérni, továbbra is győzze meg partnereit arról, hogy Ukrajna számára minden szükséges fegyvert és katonai felszerelést biztosítani kell" - idézte a sajtószolgálat az elnököt.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Ukrajna nyugati típusú katonai repülőgépeket és különféle fegyvereket kapjon.

A felek megvitatták a júliusban Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeit is. A találkozón részt vett Tony Radakin tengernagy, brit vezérkari főnök és Jamie Norman, a brit miniszterelnök katonai tanácsadója is.

Korábban Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy Kijevnek legfeljebb 200 nyugati gyártmányú, többcélú katonai repülőgépre is szüksége van, amelyek közül az amerikai F-16-os típusok előnyt élveznek, míg a francia Rafale és a svéd Gripen típusok alternatívaként szerepelnek.

Lengyelországban egy azonosítatlan katonai eszköz maradványaira bukkantak

Egy azonosítatlan katonai eszköz darabjait fedezték fel az észak-lengyelországi Bydgoszcz város közelében - közölte csütörtökön a nemzetvédelmi minisztérium.

"Zamosc település mellett, Bydgoszcztól 15 kilométerre egy azonosítatlan katonai eszköz maradványaira bukkantak. A lakosság nincs veszélyben. A helyszínt a rendőrség, a katonai csendőrség és tűzszerészek vizsgálják" - közölte a tárca a Twitteren.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, főállamügyész korábban azt írta a Twitteren, hogy az ügyészség vizsgálatot folytat egy katonai légi eszköz maradványainak ügyében, amelyet a Bydgoszcz környéki erdőben találtak.

Az RMF FM lengyel rádió úgy értesült, hogy egy levegő-föld rakétáról van szó.

Robbanások egy orosz katonai repülőtérnél

Az orosz média robbanásokról számolt be egy Szentpétervártól délre fekvő katonai repülőtér közelében. A puskini katonai repülőteret az orosz légierő mellett a Nemzeti Gárda és mások is használják – írta a Nexta.

Újjászerveznék Ukrajna leghírhedtebb ezredét

Mariupol tavaly tavaszi ostroma során gyakorlatilag megtizedelték a várost védő Azov ezredet, amelynek tagjai az ott maradt civilekkel együtt a város acélüzemébe, az Azovsztal gyárba húzódtak vissza a támadások elől. A létesítményben hetekre elbarikádozták magukat, az ukrán katonai parancsnokság „korunk hőseinek” nevezte az egység tagjait, miután mindezt elegendő élelem és gyógyszerek nélkül tették meg. Az orosz ostromot azonban nem tudták visszaverni: az egység katonáinak zöme letette a fegyvert, sokan hadifogságba kerültek. A zászlóalja ideiglenes parancsnoka – aki egyébként ősszel szabadult az orosz hadifogságból –, Bogdan Krotevics őrnagy most azzal az ötlettel áll elő, hogy újraszervezné az Azov-osztagot – számolt be szerdán a The Washington Post amerikai napilap.

A lap értesülései szerint 6500 harcost toboroznának az alakuló egységbe, Bogdan Krotevics szerint a munkálatok jó úton haladnak.

„Készen állunk a területek felszabadítására” – közölte egy interjúban. A toborzásra azért is van szükség, mert az eredeti zászlóalj legalább ezer tagja még mindig orosz hadifogságban van. Krotevics szerint az Azov ezred katonáinak nagy részét csak fogolycsere útján lehet kiszabadítani, ám ehhez orosz foglyok kellenek. Az Azov ezred jelenlegi vezetése úgy látja, az újoncok számára nem a nacionalista ideológia a vonzó, hanem az egység harci készsége. „Ez egy olyan név, amely Mariupol védelmének köszönhetően vált ismertté a világon. Korábban rossz híre volt a zászlóaljnak, de ma már nem a szélsőjobboldali nézetekről, hanem a harci képességeinkről vagyunk híresek, és ez vonzza az újoncokat” – idézte a The Washington Post a zászlóalj egyik tagját.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Mesterlövész lőtt le egy ukrán újságírót Herszonban

A Repubblica című olasz napilapnak dolgozó ukrán riportert mesterlövészek lőtték le Herszonban, olasz kollégáját pedig megsebesítették - közölte a lap. "Corrado Zunino tudósítónk és Bogdan Bitik orosz mesterlövészek rajtaütésének áldozatai lettek ma a dél-ukrajnai Herszon külvárosában" - írta a portál.

Több mint tízezren érkeztek szerdán Magyarországra

Magyarország területére 2023. április 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4968 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5502 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 26-án nem érkeztek Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Orosz rakéták csapódtak be a dél-ukrajnai Mikolajivban

Volodimir Zelenszkij elnök azt írta a Telegramon, hogy Oroszország a Fekete-tengerről indított négy - Kalibr típusú - rakétával támadta éjszaka a várost. "A nagy pontosságú fegyverek magánházakat, egy történelmi épületet és egy magasházat vettek célba. Egyelőre egy halottról és 23 sebesültről, köztük egy gyermekről tudunk" - tette hozzá.

Az államfő által közzétett videón súlyosan megrongálódott épületek láthatóak, betört ablakokkal és a tetők fölött szálló füsttel.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója elmondta, hogy a katasztrófavédelem a rakéta darabjai által okozott több tüzet is eloltott, és dolgozik a romok eltakarításán.

Oroszország tagadja, hogy szándékosan civileket venne célba ukrajnai háborúja során.

Zelenszkij: 2279 ember szabadult ki orosz fogságból

Az inázió kezdete óta összesen 2279 ukrán került haza az orosz fogságból - mondta Zelenszkij április 26-ai videóbeszédben.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában