Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete: áttörést hozott az év több tekintetben

– Rendkívül mozgalmas, eseménydús évünk volt, ami áttörést hozott több tekintetben. Konferenciák, szimpózium, könyvbemutatók és kiállításmegnyitók gazdagították a napi munkát. Az EU jövőjét globális összefüggésekben tárgyaló új angol nyelvű előadássorozatot indítottunk Európa jövője címmel, 16 alkalommal hallgattunk tudományos ismeretterjesztő előadásokat kőszegi „kocsmákban”, melyeket online is közvetítettünk. Mentorképzéseinken és posztgraduális képzéseinken a világ minden részéről érkező hallgatók vesznek részt. Ösztöndíjas kutatóink több mint egy tucat országból érkeztek az USA-tól Indián át Japánig – adja 2018 gyorsmérlegét számokban Miszlivetz Ferenc professzor, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója.

Majd az idén harmadik születésnapját ünneplő intézet egyik különlegességét említi: magas szinten folytatnak alapkutatásokat különböző szakterületek összekapcsolásával a komplex problémát, és nem csak egy-egy tudományterület aspektusait szem előtt tartva. – A víz, az energia, a migráció, a terrorizmus, a klímaváltozás kérdésének egyaránt van politikai, társadalmi, gazdasági, biológiai megközelítése, amelyeket mind figyelembe kell venni. Intézetünk felvállalta, hogy megtalálja azokat a szakértőket, akik megfelelő mélységben ismerik a globális kérdésköröket, meghallgatják egymást és szívesen dolgoznak együtt. E szempontból előrelépést hozott ez az év. Jó példa erre a néhány hete zajlott 3. Blue Sky konferencia, ahol Kockázat, felelősség és alkalmazkodóképesség, új stratégiák a bizonytalanság labirintusában címmel szaktekintélyek – például Erhard Busek volt osztrák alkancellár, Sean Cleary, a Világ Jövője Alapítvány alapítója, Kőrösi Csaba, a köztársasági elnök környezetvédelmi tanácsadója, Dan Brooks, az FTI-iASK kutatója, az éghajlatváltozás elismert szakembere és mások – tárgyalták korunk globális, regionális és helyi szintű átalakulásait.

A klímaváltozás társadalmi hatása, az új háborúk és biztonság a digitalizáció korában, az új kormányzás lehetőségei, a demokrácia újjászületése, valamint az állam átalakulása a globális gazdaság tükrében – e témák köré összpontosult a találkozó. Az intézet büszke lehet komplex kutatásaira is: tulajdonképpen a Blue Sky megalapozó munkáját végezték.

Komoly előrehaladásról számol be a főigazgató a Kreatív város – Fenntartható vidék koncepció vonatkozásában is. – 2014-ben a kormányzat úgy döntött, hogy dolgozzunk ki Kőszegre egy elképzeléscsomagot. Az akkori megvalósíthatósági tanulmány Kőszegről szólt, a kisváros példáján a KRAFT-program elindításáról. Az idén már érkeztek felénk megkeresések olyan régiókból, ahol szükség van az együttműködésen alapuló komplex fejlesztési koncepció kidolgozására. Olyan új gondolkodásmódra, ami összekapcsolja a különböző fejlesztendő területeket. Jó példa erre Kőszeg és Szombathely kapcsolata. Az alpokaljai kisváros vonzó célpont, de gazdaságilag nincs olyan súlya, mintha Kőszeg–Szombathely városegyüttesről és vidékéről, összesen 350-400 ezer emberről beszélünk. A KRAFT-on belül nemcsak kutatásokat indítottunk, hanem KRAFT-pontokat is létesítettünk.

Mindenesetre elindult a regionális, közös gondolkodáson alapuló fejlesztés, ami az idei KRAFT-konferencián demonstrálódott, ahogy az is, hogy hazánkhoz és Közép-Európához hasonlóan a világ számos más helyén hasonló problémákkal küzdenek, és hasonló szemléletet alakítanak ki. Az intézet újítása az, hogy nemcsak a magyar és a szűk körben előforduló példákat tekinti, hanem behozza a legjobb gyakorlatokat is. Összefoglalva tehát a gyakorlati város- és vidékfejlesztések, az új koncepciók és stratégiák kialakítása és alkalmazása, illetve az elméleti-történeti kutatások továbbvitelében és a kettő összekapcsolásában is értünk el eredményt ebben az évben. A témákon dolgozó nagynevű nemzetközi szakértők (Bogárdi János, dr. Szöllősi-Nagy András, Charles Vörösmarty, Dan Brooks) közreműködtek abban, hogy mindezt helyi és regionális szintre fordítsuk le. A City University of New York és az iASK közös pilot projektje például Kőszegre és környékére vonatkozóan azt vizsgálta,miként lehetne „fenntarthatóbb” Kőszeg térsége a szisztematikus és ökológiai gondolkodás alapelveit figyelembe véve, a körkörös gazdasági modellnek megfeleltetve. Erről és a város körüli biorégió lehetséges revitalizációjáról kutatás zajlott. Az iASK, Kőszeg és a City University of New York közös projektjében egy, a régiót felölelő, példát adó gazdasági koncepció született.

– Olyan turizmusfejlesztésben gondolkodunk, ami a folytonosságra helyezi a hangsúlyt, és úgy tűnik, erre van igény. Hogy egy már meglévő példával is szemléltessem: mindenki előtt nyitva áll a Zwinger kapuja. Tudományos ismeretterjesztő funkciót is ellát az intézet, ezáltal interaktív kapcsolat jön létre a város és az iASK, valamint az intézet és a külvilág között is. Elengedhetetlen eszköze ennek a technika is, amit sikerrel alkalmazunk: nagyon sokan követik az eseményeinket online és nézettek a honlapra feltöltött videók is. Az előbbit szeretnénk még rendszeresebbé tenni, hogy a lehető legtöbb esemény hozzáférhető legyen. Ezzel a tudásgyarapítás új módja jöhet létre, ami később interaktívvá is válhat.

Az intézet nemzetközi beágyazottsága, nagyobb szervezetekkel való együttműködése kapcsán örvendetes hír: az UNESCO támogatásával Társadalmi átalakítás menedzsment kurzus – a nyári után téli egyetem is – lesz februárban Kőszegen az FTI-iASK-ban. És az egészen közeli jövő: december 17-én, hétfőn 16 órakor Budapesten, az MTA könyvtárában mutatják be az októberi kőszegi szimpóziumon már ismertetett két új Hankiss-kötetet: a Helikon Kiadó emlékkönyvében hozzátartozók, barátok, munkatársak, pályatársak, tanítványok mesélnek Hankiss Elemérről. A Magyar Tudomány különszáma pedig a szociológus, filozófus, irodalomtörténész életművének néhány kevésbé ismert aspektusára világít rá, és bemutatja a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének létrehozásában játszott kiemelkedő szerepét.