2010.12.02. 10:59
SzekérAnya blogja: Kisgyerekkel a templomban
Második adventünk Zizivel. Tavaly ilyenkor még csak egy 4 hónapos gügyögő, mosolygó babát tartottam a karomban, ma pedig már 16 hónapos "nagylány" és úgy tapasztalom, jól érzi magát, amikor vasárnaponként forgatókönyv szerűen járjuk be a mi kis templomunk szinte minden zegét-zugát.
A gyóntatószékeknél kukucs-játékot játszunk, integetünk, sorban megnézzük a szobrokat és a kis Jézuskát, végül szinte mindig a kóruson kötünk ki az orgonánál.
Talán még a pocaklakó korszakból ismerős számára az orgona hangja. Zizinek különösen tetszenek a templomi gyermekzenekar hangszerei. A szülői döntésen múlik, hogy egy kisbaba mikor és hogyan ismerkedik meg a templommal. A "másolás" itt is működik: az én érdeklődő, örökké csicsergő kislányom viszonylag csendesen szemlélődik, azt hiszem pontosan tudja, hogy itt nem hangoskodunk. Csak néha kezdeményez "beszélgetést" idősebb nénikkel, bácsikkal. Olykor integet a hátunk mögött ülő gyerekeknek, máskor bekapcsolódik a zsoltárok éneklésébe, amit nem mindig hagy abba időben.
Zizi minden magyarázat és érvelés nélkül megérezte az igazi Advent hangulatát, üzenetét. Minap az Első karácsonyól szóló régi képeskönyvet forgattuk, rábukkantunk a jászolban fekvő kis Jézuskára, mire a név hallatán összekulcsolta kis kezét és azt mondta: ááámeen.
