Az életünk múlhat a szűrésen!

Forrong a vita a netes fórumokon: tartózkodjunk-e a naptól, vagy napozzunk sokat a jótékony D-vitamin termelődéséért? A bőrgyógyászok vallják, hogy a nap ultraviola sugárzásának vitathatatlanul köze van a bőrrák kialakulásához. A nap UV-B sugarai ugyanis károsítják a DNS-t, és daganatokat okozhatnak. De a szoláriumozók sem lélegezhetnek fel, mert a fénycsövek  is bocsátanak ki UV-B sugárzást. A barnítókrémek használói ellenben nyugodtan kenegethetnek, ezek a készítmények nem okoznak bőrrákot.

– Tudni kell, hogy a bőr megőrzi a nagy leégések emlékeit. A rugalmas rostok károsodnak, és öregebbé válik a bőr – mondja Horváth Endre bőrgyógyász főorvos, aki szerint a legfontosabb a bőrrákot megelőző állapotot észlelni.

– Sokszor az elváltozás észrevétlenül alakul ki, ám az esetek felében már látható elváltozások tapasztalhatók: a bőr helyenként elöregedik, keményebb, szárazabb, pigmentáltabb, vagy éppen fehérebb, vörösebb, a felszíne szürke, érdes, esetleg kis seb alakul ki, amelyről lepereg és folyton újraképződik a var.

Ha valaki efféle gyanús tüneteket észlel, érdemes azonnal szakemberhez fordulnia, javasolják bőrgyógyászok. Szövettanilag ugyanis ezek a megbetegedések rosszindulatúak lehetnek.
Különféle bőrráktípusok fordulnak elő. A leggyakoribb típus a bazálsejtes rák, az úgynevezett basalioma. Sebészileg eltávolítva az esetek kilencven százalékában nem okoz többé panaszt. A tüskés sejtes rák is jól kezelhető, azonban áttéteket okozhat a környező nyirokcsomókban, ezért idejekorán el kell távolítani. A legveszedelmesebb a festékes bőrrák, a melanóma. Ezek a daganatok pigmenttermeléssel járnak: sötétbarnák, feketék. De van egy csapdát jelentő formája is, amely nem pigmentált, és gyorsan áttéteket okoz. Ha korai stádiumban sikerül észlelni, jó életkilátásokkal kezelhető. Előfordul, hogy a melanóma anyajegyből indul ki, ezért fokozott figyelemmel kell kísérni a nagyságukat, szélüket, színüket, átmérőjüket – hívja fel a figyelmet Horváth Endre főorvos.