Anekdoták papi összejövetelekről

Tóth József Sorokifaludon született 1863-ban. A bécsi egyetemen tanult teológiát, ott avatták doktorrá 1892-ben. 1886-ban szentelték pappá, káplán lett Kisunyomban, majd Nyőgérben. 1887-től a Püspöki iskola hitoktatója volt Szombathelyen, majd 1889-től 1902-ig a szeminárium dogmatika tanára és egyben tanulmányi felügyelő. 1902-07 között püspöki titkárként és szentszéki ülnökként tevékenykedett, aztán székesegyházi kanonokként. 1926-tól volt a székeskáptalan nagyprépostja. 1919-21 között, Mikes püspök internálása és fogvatartása idején vezette az egyházmegyét.

– Trianon következményével, hogy az egyházmegye 86 plébániája került a határon kívülre, Tóth Józsefnek kellett szembenéznie – mondta Inzsöl Richárd helytörténész a könyvbemutatón. – A gyűjtött anekdotákkal az volt a célja, hogy megmutassa, Mikes Jánoson kívül is voltak jelentős püspökök, illetve kiváló elöljáróságok. A kötetet azzal a pedagógiai szándékkal adta közre – elsősorban egyházfiak számára –, hogy lássék, a papi összejövetelek alkalmával milyen beszédtémák, milyen stílus engedhető meg, milyen az intelligens, kulturált kommunikáció, a „jó paphoz" méltó beszélgetés. Az adomázás gyümölcse és serkentője is akart lenni ez a könyv.

Inzsöl Richárd hozzátette: érdemes lenne megfontolni, az 1925 óta eltelt időben élt számtalan kiváló paphoz fűződő történetek, anekdoták gyűjtését is, szintén a nevelés, a jó példa mutatása céljával.

Ősszel jelenik majd meg Szendi László apát plébános anekdotagyűjteménye Mikes Jánosról (a Mikes konferencia anyagába illeszkedően), később pedig a Tóth József kötettel egybefűzött kiadás is megszületik.