Szóról szóra - ősz után, tavasz előtt a színház beszélgetős műsora

- Jöjjenek el holnap a Weöres színházba, Brenner József helynök úr meg egy másik pap lesz a vendég a beszélgetős műsorban - invitálta a jáki híveket dr. Rátkai László plébános a Szóról szóra november végi programjára. Azt nem árulta el, hogy a másik pap ő maga, de a jákiak más forrásból megtudták ezt, s érkeztek is szép számmal másnap a Thea-térbe. Mint ahogy sokan mások, akik kíváncsian várták a két pap válaszait a sorjázó kérdésekre.

Így megtudhatták például, hogy az ausztriai ősöktől származtatott, Horvátnádalján letelepedett, Rátkaira magyarosított nevű iparos család tizennégy megszületett, tíz felnevelkedett gyermekéből három, István (már meghalt), László (a vendég) és Imre is pap lett, s hogy dr. Rátkai László - mivel németül is beszél - nem jött zavarba akkor sem, amikor húsz éve sorra érkeztek a faluba a kelet-német menekültek, hiszen könnyedén meg tudta értetni velük, merre van a rés az országhatáron.

Rátkaiék egyébként több szállal kapcsolódnak a Brenner családhoz, amely - szintén ausztriai kötődésekkel - Szombathely egyik legismertebb famíliája, elég csak Brenner Tóbiásra, a neves polgármesterre (a Brenner paptestvérek nagyapjára) gondolni. A Brenner-fiúk (az épp ötvenkét éve brutálisan meggyilkolt Jánoson kívül már László sem él) a vendég József elmondása szerint a szeretetteljes és mélyen vallásos családi légkörben egymás hatására léptek a papi pályára. Szerinte ma is élő példaképek kellenének a fiataloknak, olyan szülők és papok, akik egyéniségükkel felébresztik bennük a hivatást.

De ez csak egy volt a Szóról szóra című, a Weöres Sándor Színházban szeptemberben kezdődött, s december közepéig kéthetente jelentkezett beszélgetős műsor programjaiból.

Hét este, hét rövidfilm, tizennégy vendég, ugyanennyi zenei közreműködő és több mint félezer érdeklődő - ezt jegyzi a statisztika. Ennél azonban többről van szó, hiszen mint Jordán Tamás a szeptemberi idénynyitón elmondta, az új beszélgetéssorozat is annak bizonyítéka: igazgatóként komolyan gondolja, hogy a színháznak nem csak előadások létrehozása a feladata; agoraként is kell működnie. S ha agora, akkor olyan hely, ahol találkozási alkalmat kell kínálni minél több embernek.

Erre érzett rá Burkon László, a Vas Népe újságírója, a Szóról szóra program ötlet- és házigazdája, aki a nyitányon azt ígérte, nem fog unatkozni a Thea-térben a közönség, mert olyan beszélgetőpartnereket hív meg a programba - néha egészen szokatlan párosításban - , akik nem csak érdekes, különleges személyiségek, hanem szórakoztatóak is. Olyanok, mint egykor a messziről jött emberek, akik hozták-vitték a történeteket vasárnap délutánonként a falusi vagy a városi lakóközösségekbe, alkalmi társaságokba.

S ez az első alkalommal mindjárt be is igazolódott. Kondor Imre Afrika-vadász és Görbe László plébános volt a Szóról szóra első két vendége. Kondor Imre elsősorban nem az egzotikum varázsával, hanem plasztikus mondatokban átadott, lényéből is sugárzó kemény derűjével, tapasztaláson alapuló életbölcsességével nyerte meg a közönséget. Az este végén a másik első vendég, Görbe László katolikus pap - a répcelaki templomépítő, aki most éppen Göcsejben plébános - gitártudásával is elbűvölte a hallgatóságot.

Egyébként  budapesti létére  mindig is azt tervezte, hogy vidéken tölti el az életét. Afrikáról pedig  igen, Kondor Imrével járt ott  az a véleménye, hogy Isten-élmény  írta a tudósító az első programról.

Aztán jött a folytatás: Túl kell élni  ez volt a második program vezérmondata. Nem véletlenül, hiszen az egyik vendég, a sárvári Püllerné Dominek Ilona iszonyatos akarattal és a szeretet erejével legyőzte a gyógyíthatatlan betegséget, és Hit(t)em a gyógyulásban címmel könyvet is írt a rákkal folytatott küzdelméről. Párja, Szabó András pedig diákként  kacsamentéshez vezényelve az 1965-ös csákánydoroszlói Rába-árvíznél egy teljes éjszakán át kapaszkodott az árban egy kidőlt fa ágába, míg végül másnap kimentették. Nem mellékesen: hatan ugyanott életüket vesztették.

A művészet lélektana volt a vezérmottója a következő beszélgetésének. Burkon László az ezúttal is teltházas esten az életműdíjas házaspárt, dr. Garzuly Ferenc neuropatológust és Geszler Mária Munkácsy-díjas keramikusművészt látta vendégül. A házaspár mindkét tagja a legtermészetesebb módon beszélt munkájáról, a művészet szeretetéről és szerepéről a mindennapokban, s miközben olykor egymás szavába vágva anekdotáztak, mindenki úgy érezhette, a kitüntetett házaspár és a közönség soraiban helyet foglalók között igazából nem is létezik távolság. Ahogy ezt Geszler Mária végül megfogalmazta: bár rokonaik nem élnek Szombathelyen, mégis úgy érzik, egy igazi nagy család veszi őket körül, ami - az életműdíjhoz hasonlóan - boldogsággal tölti el mindkettőjüket.

Családias hangulatú volt a Szóról szóra sorozat negyedik programja is, ugyanis a vendégek és a közreműködők egyaránt apák és fiúk voltak. Aktualitást adott az estnek, hogy az apa, dr. Szipőcs Jenő egykori derkovitsi körzeti orvos, későbbi üzem-, jelenlegi foglalkozásegészségügyi szakfőorvos pár nappal korábban vehette át az egészségügyben adható egyik legmagasabb kitüntetést, a Batthyány-Strattmann László-díjat. S ekkor volt a Magyar Tudomány Napja is, ami abból a szempontból érdekes, hogy a fiú, dr. Szipőcs Róbert  villamosmérnök, lézerfizikus, az MTA KFKI kutatója  az egyik legfiatalabb és legsikeresebb magyar tudós, feltaláló, aki - szombathelyi lévén - annak idején a Nagy Lajos Gimnáziumban végzett. Ő elmondta azt is, hogy bár hívták és meg is tehetné, mégsem külföldön, hanem  még ha időnként nehezebb körülmények között is, mégis inkább itthon folytatja tudományos munkásságát. Mert a család, amely körülveszi, nem csak összekötő kapocs, hanem felelősség is - fogalmazott a fiatal tudós.

A nyolcvanas évek közepére vitte vissza az érdeklődő közönséget a következő beszélgetős műsor, amelynek két vendége közül dr. Szabóné dr. Kakas Irén vasvári üzemi állatorvos volt, Mayer Bertalan pedig csepregi téesz-elnök, amikor belecsöppentek a helyi, illetve az országos politikába olymódon, hogy választókörzetükben mindketten megnyerték az 1985-ös, a pártállami időszakban először  és egyben utoljára  meghirdetett kötelező kettős jelölésű országgyűlési képviselő-választást.

Előbbi pártonkívüliként, ám az akkori hatalom kiválasztottjaként, utóbbi párttagként, viszont a hatalom ellenében, úgynevezett spontán jelöltként jutott be a parlamentbe, s így lettek mindketten részesei a rendszerváltásnak. Érdekes és tanulságos volt az est befejezése: a vendégek épp a múltidézős színházbéli beszélgetés kapcsán határozták el, hogy megpróbálnak megszervezni egy találkozót azon vasi parlamenterek számára, akik velük együtt ott ültek 1985 és 1990 között az Országházban.

Kiss Katalin, a világ számos országát cumikkal ellátó vaskeresztesi MAM cég ügyvezető igazgatója, illetve dr. Rácz Péter szemész profeszor, az MTA doktora, nyugalmazott szombathelyi osztályvezető főorvos volt a vendége a Szóról szóra decemberi idényzáró programjának. Kiderült, ők a műsor előtt nem is ismerték egymást, valami mégis összehozta őket a pódiumra. Burkon László megfogalmazása szerint mindketten indokolatlanul és méltánytalanul keveset szerepelnek a nagyobb nyilvánosság előtt, holott Kiss Katalin Vas megye egyik - ha nem az egyetlen - olyan cégét vezeti, amely megalakulása óta töretlen dinamikával fejlődik, s a gazdasági válság ellenére is további komoly bővítések előtt áll, míg dr. Rácz Péter esetében elsősorban a tudományos tevékenység az, ami  főleg vidéki, kisvárosi viszonylatban  szinte egyedülálló, pedig országos, sőt: európai mércével is mérhető.

Kiss Katalin elmondta: bármerre jár a világban, levesz egy cumit valamely áruház polcáról, s ilyenkor büszke arra, hogy magyar terméket tart a kezében. Rácz professzor pedig kijelentette: meggyőződése szerint Isten gyógyít Jézus Krisztuson keresztül, az ő munkatársai az orvosok, akik ennek megfelelően kellő alázattal kell, hogy műveljék a hivatásukat.

A Szóról szóra  párbeszéd folytatódik. Ahogy Jordán Tamás fogalmazott, a program jól sikerült múltja indokolttá teszi a jövő tervezését. A tervezés pedig elkezdődött, eszerint januártól ismét hét alkalommal jelentkezik majd a műsor a színházban.

A tavaszi évad első találkozója január 25-én lesz. Vendégek: Horváth Olga, a Savaria Rehab Team ügyvezető igazgatója és Horváth József katolikus pap, a Martineum Felnőttképző Akadémia igazgatója. Vezérgondolat: Adj szállást és tudást!

Folytatás február 8-án. Cím: Régi csibészek és a vándor. A beszélgetőpartnerek pedig: az omegás Benkő László és a lordos Vida Ferenc. Közönségcsalogatóként Burkon László még annyit árult el: lesz egy különleges zeneszám is. Csak erre az alkalomra.