Nem a jövő, a jelen! Inváziós növények lepik el kiskertjeinket

- Azt hittem rosszul látok, amikor  az a ronda csiga a kertben felbukkant. Mezítelen, vörös és nyúlós, ráadásul kipusztíthatatlan. Megette az egész kertet, oda lett a zöldség, a paradicsom - emlékezett a tavalyi állapotokra a nemesrempehollósi Mester János és felesége, Magdi.   

A féreg valóban nem őshonos hazánkban, a melegedés hatására mintegy felkúszott a mediterrániumból. Írtása bonyolult, a legtöbben összegyűjtik és napra teszik, attól elpusztul. De addigra letarolja a kultúrnövényeket.

Egy körmendi kertészkedő, Rózsika pedig azt panaszolta, hogy ismeretlen gyomnövényt talált. 
 
- Tavalyelőtt bukkant fel, kikapáltam, de visszanőtt. Aztán tövestől húzgáltuk, az már hatott. Csak közben hozzá ért a kezem és begyulladt. Még hólyagok is jöttek rá. A fene sem tudja, miféle növény tört a kertünkbe.

Két eset, két példa, de meglehetősen hosszan sorolhatnánk még. Balogh Lajos botanikus múzeológus, a Savaria Múzeum munkatársa nem kertel: a hívatlan vendégek, vagy ahogy kutatótársaival fogalmaz, az inváziós növények már régóta utitársaink és többé-kevésbé átformálják környezetüket.
 
- Az özönnövények megjelenése világméretű probléma és összefügghet a globális klímaváltozással. Amint egy tájidegen növény, vagy akár állatfaj megjelenik és elszaporodik, az egyszerre vet fel gazdálkodási, egészségi, és szociális problémákat. Saját kutatásaimból merítve néhány példát. Nincs még ötven éve, hogy regisztrálták nálunk  a japán komlót. De 1993-ban már mint dísznövényt említettek Nyugat-Magyarországon. Több helyütt is, közte Kőszeg, Lukácsháza, Őriszentpéter, Pápoc, Kám térségében özönnövénnyé vált. Miért veszélyes? Mert virágzás idejére,  árnyékmentes termőhelyen, egyetlen tő több négyzetméteres foltot is képes beszőni. Sárvárnál, a Rába partján figyeltem meg egy magános tő terjeszkedését: 50 négyzetmétert borított be! Ráadásul ez a növény allergiát okozhat. Az érzékeny bőrükenél pedig hólyagosodást is.

Balogh Lajos komoly tudományos munkát végez, szaklapokban publikál, tanulmányai nemzetközi figyelmet keltenek. Mint mondja, az özönnövények igazi problematikája az, hogy kiszorítják az őshonos növényfajokat és társulásokat. Így veszélyezteti az élővilág soféleségét, kihat a mezőgazdasági teremésre is.
 
A Rábát és annak árterét  is veszélyeztetik az inváziós növények. Az egykor háborítatlan folyómenti, őshonos növényzet átalakult, növényfajokban elszegényedett. Csorbult az eredeti életközösségek sokszínűsége is. Hazánkat, megyénket is fenyegeti biológiai, elsősorban növényinváziók veszélye. Az ökológiai rendszerek fajösszetételének  világszerte tapasztalható, rohamos változása sajnos még nincs benne a köztudatban. Csak akkor ébredünk rá a veszélyre, amikor már sokba kerül a védekezés.

A botanikus egy szakkcikkében fotóival illusztrálta a vasi helyzetet. Csákánydoroszlónál is rohamosan terjeszkedik a magas aranyvessző. Rábagyarmatnál óriáskeserűfűtől fehérlett a folyópart. Ugyanitt nagy területet ural a vadcsicsóka. A szakember a legelterjedtebb vasi özönnövénynek a magas aranyvesszőt tartja.

A helyi klímaváltozás azonban nem csak a kiskertekben, folyópartokon érhető tetten. Hanem a légkörben, majd ennek negatív hatásaiban is. Éppen ezért lenne nagyon időszerű és fontos kiépíteni azt a megfigyelő hálózatot, amely minden aprócska változást regisztrálna. Igaz, meteorológiai mérések történnek, de ezek nem tudományos célúak. Ráadásul évekkel korábban még a jól felszerelt vidéki meteorológiai állomásokat is megszüntették.
 
Jankovics István professzor, az ELTE Gothard Jenő Obszervatóriumának igazgatója szerint a legutolsó jégkorszak maximum 10 millió éve lehetett. Most újra a változás korát éljük, eltérő forgatókönyvekkel.
 
- Mi a klímaváltozás környezetfizikai hatásai közül a fényszennyezést érezzük. Ez utóbbi az éghajlat mesterséges fénylésének növekedése, ami túlzott földi fénykibocsátás mellett kapcsolatban áll a klímával. Valóban jó lett volna egy helyi klímakutató bázist, csapatot összehozni. Ezt évekkel korábban szorgalmaztuk. Ha akkor megvalósul, akkor a mai info-kommunikációs viszonyok között, az online világhálózat részeként, a helyi klímakutatás bázisa lehetett volna.

Jankovics professzor szerint a klímaváltozás tény, de hiteles modellezése csak átfogó, pontos és hosszantartó megfigyelések alapján lehetséges. Még mindig lát arra esélyt, hogy az ELTE és Szombathely össszefogásával  létrehozzanak egy klímakutató szervezetet.

Más növények kellenek majd

Az agráriumot érintheti legelébb és leginkább érzékenyen a változás. Például a kukorica, vagy a cukorrépa eltűnhet a gazdatérképről 10-15 éven belül.

Észak-Olaszországban komplett állami progracsomagok és vele pénzek támogatják a gazdákat az öntözőrendszerek kiépítésében.

A VAHAVA-program lehet nálunk a mértékadó a klíma kapcsán.