Nyugdíjba készül? Így változnak a nyugdíjazás feltételei

A nők jelentősebb szerepet vállalnak a családfenntartásban, ezért csökkenteni kell a terheiket - ezzel indokolja a Fidesz idősügyi szakpolitikusa, hogy a kormány várhatóan jövő januártól 40 év munkaviszony után lehetővé tenné a nők számára a nyugdíjba vonulást. Iván László szerint az intézkedés révén munkahelyek szabadulnak fel a fiatalok számára. Iván László azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjba vonuló hölgyeknek a jelenleg is meglévő feltételek alapján továbbra is lesz lehetőségük munkát vállalni, legyen az távmunka, részmunkaidős, vagy akár teljes munkaidős állás. A kormány már döntött arról, hogy a negyven éve dolgozó nők januártól nyugdíjba mehetnek, a parlament pedig az őszi ülésszakon szavaz az ügyben.  

A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete a férfiakra is kiterjesztené a 40 éves időkedvezményt. Az érdekképviselet népszavazást kezdeményezett, és elkezdheti a szükséges 200 ezer aláírás gyűjtését.

Számos ágazat van, ahol a dolgozók nemcsak annak örülnének, ha a nők számára kedvezően változna a rendelkezés; sokan vélik úgy, hogy a férfiak nehezebb, megerőltetőbb fizikai munkát végeznek, tehát ők is élvezhessék a szabadságot negyven évnyi  tevékenység után  például a pékek, akik nagy hőségben kétségkívül fárasztó munkát végeznek, de igaz ez a szakácsokra, a nehéziparban, a mezőgazdaságban megélhetést találókra is.

Fizikailag és szellemileg is fárasztó a kórházi munka.

Pulai Tivadarné, a szombathelyi Markusovszky kórház szakápolója huszonnyolc esztendeje van a szakmában, azt mondja, örülne, ha már tizenkét év múlva nyugdíjba mehetne.

- Nemcsak amiatt fáradunk el, hogy mozgatjuk a betegeket, és fokozottan figyelünk arra, milyen kezeléseket, gyógyszereket kapjanak, hanem a nővérhiány miatt is. Nagy a leterheltségünk, éjszakánként például egy nővérnek kell ellátnia több osztály pácienseit.

Szavait megerősíti Gombásné Judt Magdolna osztályvezető ápoló.

- Kevesen vagyunk, így mindenkinek több a feladata. Nem csoda, ha elfáradunk, sokan ki is égnek a megerőltető, felelősségteljes munkában. Vagyunk néhányan, akiknek megvan a négy évtizedes szolgálati ideje, úgyhogy minden bizonnyal lesznek olyanok, akik - ha a parlament is megszavazza - élnek a számukra kedvező lehetőséggel. Ám ha a derékhad lehúzza a rolót, nehéz helyzetbe kerül az egészségügy. Sajnos nincs utánpótlás, ezt a hivatást manapság alig-alig választják. Magam is eltöltöttem negyven évet az egészségügyben, három évet szövőnőként is dolgoztam, tehát akár le is tehetném a lantot. Viszont még nem gondolkoztam azon, hogy nyugdíjba menjek. Úgy érzem, van még erőm dolgozni, s ha az egészségem engedi, és a türelemnek továbbra sem leszek híján, maradok még egy darabig.
 
- 2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél esztendővel emelkedik, ennek megfelelően az ebben az évben született nők és férfiak is 62,5 évesen mehetnek nyugdíjba, míg az 1957-ben s az utána születetteknél már 65 év lesz az irányadó korhatár - részletezi a hatályos szabályokat dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója.

A nyugdíjas évek most is előrehozhatók, ám anyagi kompromisszumok nélkül ezzel a lehetőséggel utoljára az 1950-ben született férfiak s az 1953-ban született nők élhetnek - ha rendelkeznek 40 év szolgálati idővel. Esetükben ugyanis az előrehozott öregségi nyugdíjat csökkentés nélkül állapítják meg.
 
2010-ben a nők előrehozott öregséginyugdíj-korhatára 59 év, amit az év folyamán az 1951-ben születettek töltenek be. S bár az 52-es és az 53-as születésűeknél már 62,5, illetve 63 év a nyugdíjkorhatár, ők 2011-ben, illetve 2012-ben 59 évesen még élhetnek az előrehozás lehetőségével -  ha megvan a 40 évük.

A férfiak közül az 1950-ben születettek mehetnek idén előrehozott öregségi nyugdíjba,  magyarázza az igazgató.  Ha ugyanezen kör a 40 helyett 37 év szolgálati időt szerez, a korhatár betöltésével már csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kaphat. Azt, hogy mennyivel lesz kevesebb a járandóság, az életkor és a szolgálati idő hossza határozza meg.
 
Az 1950. december 31. után született férfiaknak és az 1953. december 31. után született nőknek  - amennyiben úgy döntenek,  korábban mennek nyugdíjba - 37 év szolgálati időt kell igazolniuk, s mindenképp a csökkentett összeggel kell számolniuk. Esetükben a csökkentés, melynek maximális mértéke egyébként 8,4 százalék, már kizárólag attól függ, hogy  a korhatár elérése előtt hány hónappal korábban kívánnak nyugdíjba menni.

A nőknél maradva: az 54 és 57 közt születettek a rájuk nézve irányadó korhatár betöltése előtt 3 évvel, míg az 58-asok 2,5 évvel korábban vehetik igénybe a csökkentett előrehozott nyugdíjat. Ha pedig a munkáltató vállalja, hogy az öregségi nyugdíjtól maximum öt évre levő munkavállalója után az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig járó nyugdíj összegét egyben befizeti, a korengedményes nyugdíj is egy lehetőség, ami azonban már csak idén vehető igénybe.
 
Amennyiben a parlament megszavazza a kormány előterjesztését, jövőre akár az 54 éves nők is nyugdíjba mehetnek, hisz az 1995. április 1-je előtt végzett szakmunkásképző szolgálati időnek számít, azaz nekik már 14 éves koruktól ketyeg a mérő.

A szolgálati időt gyarapítják az 1998 előtt nappali tagozaton folytatott tanulmányok is, ezt követően azonban a főiskola, egyetem csak akkor számít, ha ezen évek alatt megfizették a járulékot. 1995. április 1-je után pedig a szakmunkásképző is csak akkor gyarapítja a szolgálati időt, ha a tanuló ösztöndíjat vagy szakmunkásbért kapott.

- A gyerekek közül pedig csak az 1968 előtt születettek adnak hozzá egy-egy évet a szolgálati időhöz - sorolja Fürediné Kerkai Valéria, aki szerint jelenleg nem túl nagy azoknak a nőknek a száma - becslések szerint évente hatezer - , akiknek jóval az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt meglesz a szükséges munkaviszonyuk.