Ikervár: ünnep a Batthyány-testamentum szerint

A gróf 1809-ben azzal a feltétellel adta át a községnek a Zsidahó-dűlőt, hogy minden évben  József napján koccintsanak az egészségére a falu elöljárói. Az adományozó levélben szó szerint ez áll: "minden esztendőben március 19-i, azaz Szent József napján ezen a jóletéteményemről hálaadó szívvel megemlékezvén s megirt düllő szinén egészségemért egyet inni és gyermekeiknek örömmel eszekben kutatni, hogy azon nap hozzám Uraikhoz mutatott igaz vonszásokért ezen düllővel kegyesen megjutalmaztattak."
 
- Az úgynevezett József-pohár ürítését már tavaly próbáltuk bevezetni, de idén először vittük a rendezvényt a helyszínre, a Zsidahó-dűlőbe, a három nagy tölgyfához - mondta Pásti József szervező, önkormányzati képviselő,  az Ikervári ÁMK Batthyány Lajos Művelődési Ház igazgatója. 

- Ez a hagyaték szerinti ünnep a települési összetartozást, a vezetők együttműködését mozdítja elő. Úgy gondolom, a testamentum jó irányba mutat: az összefogás gondolata nagyon aktuális, minden településen, így Ikerváron is,  szükséges. -

A hideg, szeles szombat délutáni pikniken a Pernecker Csilla vezette helyi Castrum Gemini Énekegyüttes énekelt a földön, ahol egykor jobbágyok makkoltattak. A 61 hektáros területnek jelenleg negyven tulajdonosa van. A dűlő országos jelentőségű, helyi védettségű; mocsárszármazékos fűfélék és keményfa-félék élnek itt. Sok több száz éves tölgyfa, vadkörtefa, fekete nyár, szil, kőris. Az ősi magyar ártéri gazdálkodás agrártörténeti emlékei.

A József-pohár ürítése 1809-tól szokásban volt egészen az államosításig. Mert ha elmulasztották volna, a föld az ikervári templomra szállt volna. Mostantól pedig arra ürítik, hogy a döntéshozók tisztességgel, felelősséggel viseltessenek a település iránt. Azt kívánják, hogy ez a nemzetre is vonatkozzék. A mai vezetők így értik, ez a testamentum  üzenete.