A rágcsálók elleni védekezésre hívják fel a figyelmet

Egészségügyi kártevőnek minősülnek Magyarországon a patkányok és az egerek. Ember környezetében a házi egér (Mus musculus) fordul elő, de vidéki környezetben, főként ősszel, a hideg idő beköszöntével a szabadból egyéb egérfajok is az épületekbe húzódhatnak.

A patkányok és az egerek számos kórokozót (baktériumokat, vírusokat, parazitákat) hordozhatnak, illetve terjeszthetnek. A kórokozókat egyebek között az állatok nyála, ürüléke és vizelete tartalmazhatja. Életmódjukból adódóan a rágcsálók lábára, bundájára is szennyeződések tapadnak, melyeket az élelmiszerre átvihetnek. A rágcsálók által terjesztett némely fertőzés az embert és a haszonállatokat egyaránt megbetegítheti.

A városokban élő rágcsálók megbetegedést elsősorban a szennyezett élelmiszer közvetítésével tudnak átadni az embereknek. Az élelmiszeripari, vendéglátóipari egységekben ezért a közterületen történő rágcsálóirtástól függetlenül jogszabály szerint kötelező a tulajdonosoknak gondoskodni arról, hogy ezek az állatok ne juthassanak a konyha kö­zelébe.

Közegészségügyi jelentőségük mellett súlyos gazdasági kárt okozhatnak. Kártételük kis része csupán az általuk elfogyasztott élelmiszer. Ürülékükkel, mozgásukkal és a csomagolóanyagok kirágásával nagy mennyiségű takarmányt, élelmiszert tudnak beszennyezni. A rágcsálók üregek ásásával, rágásukkal az épületek, töltések és a csatornahálózat szerkezeti elemeiben, valamint elektromos berendezésekben is kárt tudnak tenni.

Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a környezetünkben ne telepedjenek meg ezek az állatok. A legfontosabb, hogy ne szemeteljünk, a háztartási hulladékot pedig tartsuk elzárva. Ha döglött állatot látunk, semmiképp se érjünk hozzá, a tetem is terjeszthet betegségeket.