A hamis méz legjobb ellenszere a termelő

A legtöbb, amit tehetünk, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolunk szakértőink szerint. Az ünnepekkel nem csak az ajándékok, de a sütemények korszaka is beköszönt, így egyre keresettebbek az édességek hozzávalói is. A dió és a mák mellett a mézeskalács alapanyaga is egyre gyakrabban kerül a kosarakba, míg azonban a diót viszonylag nehéz hamisítani, a mézhamisításra egész iparág épült. Jövőre erélyesebb fellépés várható a mézhamisítók ellen. Magyar kezdeményezésre ugyanis módosíthatják a méhészeti ágazat jogi szabályozását az Európai Unióban. A cél a hamisítványok kiszűrése és a piaci egyensúly megteremtése. A hamisított – szinte teljes mértékben import, főképp Kínából behozott – méz európai térnyerése komoly probléma.

A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és importőröknél vett minták húsz százaléka hamisított méz volt, márpedig az ilyen méznek nevezett szirupban nincsenek biológiailag értékes anyagok. Az éves termelés kétharmadát, 25-30 ezer tonnát a magyar termelők az uniós piacon adják el, ahol nagy verseny van olyan termelőkkel, akik nem fair körülmények között állítják elő a mézet – mondta korábban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

Hamis méznek tekinthetők azok a termékek, amelyeket nem méhek állítottak elő, illetve azok, amelyeket nem méhek érlelnek be. De vajon meg lehet állapítani, hogy a méz hamis? Az általunk megkérdezett méhészek egybehangzó véleménye szerint, sajnos nem. Nagy Csaba szombathelyi méhész elmondta, a méz állagából és az illatából semmiképpen nem lehet következtetni arra, hogy hamis mézzel van dolgunk, és az ízén is valószínűleg csak egy szakember érezhetné meg, hogy valami nem stimmel, de még ez sem biztos.

A különféle szirupokból, laborokban kotyvasztott hamisítványok a megtévesztésig hasonlítanak a valódi mézre, ráadásul sokszor igazi mézet is kevernek a kotyvalékhoz, hogy a megtévesztés tökéletes legyen.

A szakember szerint azért van lehetőség, hogy minimalizáljuk a kockázatot, leginkább azzal, ha közvetlenül a termelőtől vásárolunk. Egy helyi méhész ugyanis nem fogja hamisítani a mézet. A szakember hozzátette, elterjedt tévhit, hogy a mézben látható kikristályosodás rosszat jelent. Ellenkezőleg, ez éppen annak a jele, hogy valódi vegyes, vagy virágmézzel van dolgunk. Az egyedüli méz, ami nem kristályosodik ki, az az akác, így azt a legkönnyebb hamisítani. Nagy Csaba szerint, amíg a kereskedő takarózhat azzal, hogy a beszállítótól milyen papírt kapott a méz eredetét illetően, nem fogják tudni visszaszorítani a hamisítást. Egy olyan ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, ahol megállapítható a méz eredete, szerencsére a vásárlók egyre tudatosabbak a mézvásárlás tekintetében – fogalmazott.

Annak ellenére, hogy Magyarország az unióban a harmadik legnagyobb méztermelő országnak számít, a hazai mézfogyasztás jóval az uniós átlag alatt van. Míg máshol két-három kilogramm mézet is esznek évente, nálunk jó ha hetven deka elfogy. Ennek elsősorban a méz ára az oka Nagy Csaba szerint. Amíg egy kiló cukor háromszáz forintba kerül, egy kiló méz pedig akár a tízszeresébe is, nem várható, hogy megugorjon a fogyasztás, hiszen a méz a táplálkozásban könnyen helyettesíthető.

Ugyanígy gondolja egy másik szombathelyi méhész, Tóth Bálint is. Szerinte némi javulás már tapasztalható a hazai keresletet illetően, de amíg a fogyasztók a cukor alternatívájaként gondolnak a mézre, és nem egy nagyon fontos kiegészítő táplálékként, nem várható átütő keresletnövekedés. Ő is úgy véli, hogy a hamis méz kiszűrése szinte lehetetlen és szerinte is a kockázatot úgy tudjuk minimalizálni, ha őstermelőnél vásárolunk.