A böjt akkor igazi, ha nem kérkedünk vele

Porból lettél, porrá leszel

Hamvazkodott a szerda délelőtti szentmisén a gyöngyösfalui Gyarmati Mihály és felesége, Judit. Homlokukat a tavaly virágvasárnapon megszentelt barka hamujával jelölte meg a pap, miközben arra emlékeztetett: „Ember, porból lettél, és porrá leszel!” Ahogy az a hamvazószerdára előírt, szigorú böjtöt tartott a házaspár húsmentes, háromszori étkezéssel. Reggelire halkonzervet, lekvárt ettek kétszersülttel, ebédre tökfőzeléket pofézni feltéttel (bundás zsemle), vacsorára sajtot vajas kenyérrel, teával. Mesélik: a negyvennapos böjtből sem engednek, a péntekenkénti hústilalomból, és hogy lemondjanak olyan dolgokról, amiket az év más napjain gyakorolnak: a „férfiböjt” szabálya szerint például tartózkodnak az alkoholtól.

A böjt mint tradíció

- A böjtölés nálunk családi tradíció, de nekem a gondolkodásban való változtatást is jelenti. Ilyenkor több egyházi témájú cikket olvasok, és többet forgatom a Bibliát – mondja a családfő és bevallja: neki, aki szeret vasárnaponként családi körben bor mellett beszélgetni, megtartóztatás is a 40 nap, tudatosság kell hozzá. Hozzáteszi még: – A böjt párja a csend, a visszafogottság, akkor igazi, ha nem kérkedünk vele.

- A ma esti szentmisén arról beszélek majd a híveknek, a szent készület célja a húsvét lelki előkészítése. Meg kell állnunk a leterhelt, zűrzavaros, pörgős mindennapjainkban, és negyven napot arra kell szánnunk, hogy az Isten szeretetének tükrében megvizsgáljuk, hol tartunk az életben, az Isten jónak tart-e bennünket vagy csak mi önmagunkat – mondja Németh Tamás vépi plébános. Azt javasolja, szánjunk időt a csendre, és arra, hogy az önmegtagadással az akaraterőnket, a jellemünket is fejlesszük.

- A böjtnek nem az a célja, hogy az ember lesoványodjon. Kitűnő eszköze azonban az önnevelésnek. Le kell tudnunk mondani az életünkben kellemes dolgokról is, a nagy lakomákról, a káros szenvedélyekről, akár a tévézésről is, és érdemes több időt szánni a családi beszélgetésekre – fogalmaz. A hamvazószerdáról azt mondja: már a nagyböjt elején tudatosítja a lemondás értékét, annak lelki hasznát, hogy az önmagukban jó dolgoktól is megfosztjuk magunkat.

- Nincs egységes evangélikus böjti gyakorlatunk. A nagyböjtöt, amit a katolikus egyház tart, mi nem gyakoroljuk. Az evangélikus egyház tanítása szerint nem az a lényeg, hogy mik a külsőségei a hitünk megnyilvánulásának, a böjt értelme nem az önsanyargatás, hanem, hogy a Krisztussal való kapcsolatunkat egyre szorosabbá tegyük – tudjuk meg Kendeh László kissomlyói evangélikus lelkésztől, aki hozzáteszi: az egyházi iskolákban náluk is véget érnek a mulatságok hamvazószerdával. Sok helyen tartanak elcsendesedési, hétközi áhítatokat, istentiszteleteket, bibliaórákat – ezekkel mind Isten igéjére lehet figyelni. Egyre több helyen jellemző a böjt lezáróalkalmaként a húsvét vasárnap hajnali istentisztelet. A családjukban egy erdélyi hagyományhoz ragaszkodnak: nagypénteken nem esznek húst, mákos guba és borleves vannak helyette.