Gárdonyi Géza dédunokája tartott előadást Körmenden

Keller Péter dr. Gyürki László pápai prelátus, nyugdíjas körmendi plébános meghívását fogadta el a KÉSZ által szervezett előadás megtartására. A neves vendég a városházi esten nem Gárdonyi Géza életútját tekintette át, hanem az író keresztény hitéről, Jézus követéséről, írásművészetének alapelveiről beszélt. Elmondta, hogy először a devecseri római katolikus templomban hangzott el a Fel, nagy örömre című ének, amelyet bár sokan népéneknek gondolnak, valójában Gárdonyi a szövegírója és a zeneszerzője. Erre emlékeztet egy emléktábla a templom falán, egy másik emléktábla pedig Szántó Arator István jezsuita szerzetes bibliafordítása előtt tiszteleg. Ez a kettősség jól jellemzi az író hitét, ami egy Biblián alapuló Jézus-követés volt. – Naponta olvasta a Szentírást, az Újszövetséget az ágya mellett tartotta az éjjeli szekrényén, és a koporsójába is behelyezték kezei közé. Egész élete egyfajta prédikáció volt – jelentette ki a dédunoka, aki az író életművének nem csak ismerője, de gondozója is. Mint mondta, Gárdonyi 18 évesen már Jézusról és az alázatosságról írt. Halálos ágyán, az őt körülvevő cisztercita szerzeteseknek pedig azt mondta, hogy Isten a szívében él. Nem véletlenül írták az egri Bebek-bástyán a sírjára, hogy: Csak a teste.

– Csak azt tartotta értéknek, ami az embert a végtelenhez kapcsolja. A művek is akkor értékesek, ha olyan rezgést, érzést hoznak létre az emberben, amit az alkotó érzett a mű létrehozása közben. Az volt a célja, hogy olvasói ugyanazt érezzék, amit ő érzett írás közben – ezért nagyon fontos, hogy milyen az alkotó lelkülete. Hitvallása üzenete ez volt az írók számára: népnevelő vagy, apostolok utóda vagy – húzta alá az előadó. Mondván: az író számra mindez életforma volt, a vidám lelkület pedig fiatalkorától fogva jellemezte. A humort, bár nehéz műfajnak tartotta, szívesen művelte.

– Minden embert agyagedénybe zárt Isten-sugárnak tekintett – fogalmazott találóan Keller Péter, aki részletesen elemezte a Gárdonyi-regényekben megjelenő jézusi üzeneteket. Végül kijelentette: Gárdonyi életművének üzenete semmit sem vesztett korunkban az aktualitásából. Legfőbb műve, az Egri csillagok ma is az egyik legolvasottabb könyv, a belőle készült film pedig bekerült a legjelentősebb közép-európai alkotások közé.