Tartsák meg az őrségi táj természetességét, változatosságát – Műhelybeszélgetés

Tájegységi ajánlások készülnek, az Őrségé is. Az őriszentpéteri műhelybeszélgetésen a turizmus, a gazdaság is szóba került, meg persze maga a táj, a környezet.

Az őriszentpéteri művelődési házban rendezett műhelybeszélgetés az Őrség tájairól, építészetéről szólt. Eredetileg az Őrséget és a Vendvidéket egy egységként kezelték, a munka közben került külön a két vidék – mondta el a fórumon Németh Iván építész, településtervező. A győri szakember cége nyerte el a munkát: tájegységi arculat készül. Emlékeztetett, hogy az önkormányzatok rendeleteket alkottak, települési arculati kézikönyvek készültek – azok adják a munka alapját. Hiszen kiderül a településenként készült dokumentumokból, hogy mit tartottak fontosnak szűkebb környezetükben. A 2017-ben elvégzett szakmai munkát a képviselő-testületek településtervező cégek bevonásával készítették elő, az Őrségben a 13 településen is. Fórumokon személyesen, aztán írásban is véleményt nyilváníthattak a helyiek az arculati kézikönyvről, a településképi rendeletről, a helyi építési szabályzat módosításáról.

A tájegységi fórumon a gazdasági helyzetről a hagyományos mezőgazdaságot emelte ki Németh Iván.

Hangsúlyozta, hogy megkerülhetetlen a turizmus, amely a rendszerváltás után lett komoly üzletág a térségben, és amelynek a jövőben is vitathatatlanul nagy szerepe lesz. Ahogy a települések saját arculati könyvei, úgy a komplex vizsgálat is leszögezi: helyben kevés a munkahely, az itt élők közül nagyon sokan ingáznak. A gazdaság erősödése szempontjából jó lenne helyben növelni a munkalehetőségeket – mondta a településtervező. A lakosságváltozásról is beszélt prezentációjában. Nem titok: a legtöbb őrségi településen az országos átlagnál gyorsabban csökken a lakosságszám, ez a jelen egyik nagy problémája.

„Nagyban” vizsgálva három egységre bontható az Őrség – sorolta az építész. Más karakterű a Rába, a Zala és a Mura vízgyűjtő területén a táj. A szakemberek által megfogalmazott ajánlás: tartsák meg a táj változatosságát és természetességét. Ne építsék be a sziluettet – vagyis például ne épüljenek felhőkarcolók. Ahogy Németh Iván fogalmazott: „A táj jó állapotban van.”