A múltat is őrli a malom Csörötneken

A III. Ferdinánd uralkodó által 1638-ban királyi biztossá kinevezett Nádasdy Ferenc vizsgálata megállapította, hogy „az árvízveszedelmet a Rábán létező malmok okozzák, de mivel ezek a közszükség tekintetéből el nem távolíthatók, nemcsak a folyó medrének kitisztítása, hanem a töltések felépíttetése czéljából kellő intézkedések megtétele szükséges”.

A szélsőséges időjárással folytatott küzdelem azonban minden óvintézkedés és prevenció ellenére az 1813. évben ismét a víz győzelmével végződött. A Rábán levonuló árhullám lerombolta a szentgotthárdi cisztercita apátság csörötneki malmát is.

A természeti csapást követően, Kasche Miklós apát és Prindlmayer András perjel rendi kormányzása idején, a folyóból Magyarlak határában leágazó és az elpusztult malom közelében, Csörötneknél a Rábába torkolló mesterséges csatornát ásattak, az új malmot pedig ennek partján építtették fel. A munkálatok 1814-ben Schuller József építőmester vezetésével folytak. Erre emlékeztet a malom falán máig látható latin nyelvű kronogrammás kőtábla.

Az apátság új malma a környék legnagyobb őrlőhelye lett. Bérlője, Bekes József a 20. század elején megvásárolta – azóta mindenki csak Bekes-malomnak hívja. Modernizációját a molnár villamosmérnök fia vízturbinák telepítésével valósította meg, így az őrlést a villanymotorok által hajtotta darálók végezték.

A folyamatosan működő turbinák Csörötnek és a környék villamosítását is lehetővé tették. Az államosítást követően a szocialista áramszolgáltató vállalat a csörötneki vízerőművet leállította, a malom csak a helyi termelőszövetkezet terménydarálójaként működött, majd a 70- es évek végén azt is megszüntették. Berendezéseit széthordták, lassan az épület is az enyészet martaléka lett.

A Bekes-malom az 1950-es években egy tragikus történet helyszíneként is felbukkan. A Rákosi-korszak „farkasfai öszszeesküvés” néven hírhedtté vált koncepciós perének anyaga szerint a Tito vezette Jugoszlávia kémszolgálatának összekötői itt találkoztak a határ mentén beszervezett magyar ügynökökkel, és a Bekes-malom pincéjébe titkos rádióadót is telepítettek. 1952-ben a budapesti katonai bíróságon folytatódó, negyven vádlottat felvonultató perben hét halálos és egy életfogytiglani ítélet született. Négy ember – köztük a Bekes házaspár – a vallatások során elszenvedett kínzások és verés következtében hunyt el.

A csörötneki önkormányzat napjainkban a festői helyen lévő malomépület rehabilitációján, annak turisztikai hasznosításán dolgozik. Nemcsak a környezet szép, hanem emlékezni is érdemes.