Kedvezőek megyénkben a termésátlagok

– Három nap alatt arattunk vagy ötven hektárt, de most kénytelenek leszünk megállni, mivel a tábla belsejében már túl nedves a repce. Ahol kevesebb nitrogént használtak vagy homokosabb a talaj, mint a ­Kemenesháton vagy az Őrségben, ott persze folyamatos az aratás – mondta dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vas megyei elnöke, akivel kedden, egy Rábatöttös melletti 22 hektáros repcetáblánál találkoztunk.

– Itt még pár napig, talán egy hétig is növekedhetnek a magok. Ez egyfelől jó, hiszen nagyobb lesz a termés, másfelől viszont kockázatos, mert ha jön egy jégeső, oda lesz minden – és már mutatja is a radarképet, ami bizony a közeli Ausztriában zivatart jelez.

A július az aratásról szól, a munkák hagyományosan Péter-Pál napján az őszi árpával kezdődnek, a repcével folytatódnak, majd jön a búza. Természetesen a különféle kultúrák betakarítása nem válik el ennyire élesen egymástól, vannak átfedések. Részben mert nem mindenhol tart ugyanott az árpa vagy a repce, hiszen az függ a fajtától, a talaj és a mikrokörnyezet adottságaitól, valamint a már említett táp­anyagtól, a nitrogéntől – ami további növekedésre serkenti a növényt – és extrém esetben előfordulhat az is, hogy egyszerűen nincs ember, aki elvégezze a munkát. Igaz, ezt azért mindenki igyekszik elkerülni, de tény, hogy az ágazatot sem kerülte el a munkaerőhiány. A kamarai elnök elmondta, nála is sokszor a vépi iskolából frissen kikerült fiatalemberek vezetik a több tízmilliós gépeket.

Kenyeres István gépkezelő, aki egy négyéves John Deer kombájn vezetőfülkéjébe engedett bepillantást, már a tapasztaltabb kollégák közül való. Mint mesélte, egy óra alatt akár négy hektárt is be tud takarítani. A kezelőn nagyon sok múlik, de ha már mindent beállítottak, a kombájn „robotpilótája” magától tartja az irányt. A gép nemcsak azt jelzi, ha megtelt a tartály, vagy éppen, hogy pillanatnyilag mekkora a mag nedvességtartalma, de rögzíti azt is, melyik négyzetméteren mekkora volt a termés.

Amióta feljegyzik a hőmérsékleti értékeket, a megyében az idei volt a leghűvösebb május, a június pedig a legmelegebb – négy fokkal haladta meg a szokásost – ennek ellenére jók a kilátások – hangsúlyozta a szakember. Az, hogy hány szem búza van egy kalászban, vagy mennyi repcemag termett, már régen eldőlt, most már csak az a kérdés, hogy a szemek mennyire tudnak megdagadni.

A szélsőséges időjárásnak a kártevők és kórokozók sem örültek. A csapadékos időszak rövid ideig tartott, ráadásul hűvös is volt az idő, ami megint csak nem kedvezett elszaporodásuknak, az ezt követően betörő hőség pedig a maradékkal is elbánt. Gyomból viszont sok van, mivel amikor a gyomirtás zajlott, ­hiányzott a bemosó csapadék, így nem volt annyira hatékony a permetezés – tudtuk meg.

Bár az aratás alig pár napja kezdődött, már most is van néhány figyelemre méltó adat. Őszi árpából 10,5 ezer hektárt vetettek Vas megyében, ennek hetven százalékát betakarították, az átlagtermés 6,2 tonna hektáronként, ami nagyon jónak számít. A 26 ezer hektár repcének a 11 százalékát aratták le, a termésátlag 3,3 tonna hektáronként. Őszi búzából 41 ezer hektárt vetettek, itt az aratás még alig kezdődött el, a termésátlag 5,6 tonna/hektár, ami szintén jónak számít, de abban bíznak, hogy még javulni fog ez az átlag.