Versek között, telefon nélkül Weöres falujában

– Hogy miért alkotó? Nem elsősorban tárgyakat alkotunk, hanem véleményt például a versekhez kapcsolódva, illetve közösséget, olyan fiatalokból, akiket a mai korban is érdekel a költészet – fogalmazza meg gondolatait az elnevezésről Hende Nóra, a tábor 9. osztályt végzett diákvezetője. Az ötletgazda persze Mesterházyné Jánosa Magdolna, akinek az iskolaigazgatói munka után nyugalomba vonulva megint egy kicsit több ideje van a táborszervezésre. – Itt, Weöres Sándor falujában szinte minden percünket áthatják a költemények, de emellett mindenféle művészeti ágnak helye van a programjainkban – magyarázza a pedagógus.

– Az első nap csak az irodalomé volt: Fűzfa Balázs élményszerű verselemzést tartott, itt voltak a répcelaki Szószövők, és az önismereti beszélgetésbe is okosan kapcsolódtak be a gyerekek. Kedden a zene került a fókuszba, a kőszegi fúvósokkal, Varga Diána népdalos foglalkozásaival. A művelődési házban pedig Weöres-vers illusztrációkból nyílt kiállítás. Szerdán sportolni fogunk és egy kenyeri származású olimpikon adja első zenés verseit, csütörtökön pedig a sárvári várhoz kirándulunk. A záró tábortűzre Németh Ervin drámapedagógus segítségével a Vihar jő a magasból című Weöres-vers titkai tárulnak fel.

Mindennél többet árulnak el a gyerekeknek a „miért jó itt?” kérdésre adott válaszai. Kovács Kincső sok új kedves embert ismert meg, Annának az tetszik, hogy mindenkire jut figyelem. Büki Petra és Bence, akik testvérek, azt vették észre, hogy sokkal jobban összetartanak, mint otthon. Csay Barnabás az önállósodást élvezi, a konyhai munkamegosztást, sokaknak tetszik a családias légkör. Pécsi Rebeka Jázmin azt mondja: – Azzal, hogy beszedték a mobiltelefonokat, nyitottabbak lettünk, többet beszélgetünk egymással. Először furcsa volt, de idővel rájöttünk, hogy nem is olyan fontos a telefon. TK