Kevés a sertés a megyében: húsz év alatt negyedére esett vissza a számuk

Vas megyében a sertéshizlalási kedv soha nem volt magas, jelenleg Nógrád (6 ezer) és Heves megye (17,1 ezer) után nálunk (22,6 ezer) van a legkevesebb sertés az országban. Ez ráadásul az elmúlt húsz év adatait nézve rekordalacsonynak számít, 2000 óta ugyanis csaknem a negyedére esett vissza a sertések száma.

A csökkenő tendencia általános – két évtized alatt csaknem 2 millióval lett kevesebb sertés hazánkban – bár a visszaesés mértéke országosan így is csak alig több mint másfélszeres. A sertésszámnak nem kedvez a 2014 óta folyó PRRS-mentesítési program (A PRRS a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája), amelyben le kell cserélni az állományokat. Húsz év alatt ráadásul az anyakocáknak is eltűnt több mint a fele.

Egyébként annak ellenére tapasztalható a jelentős visszaesés az állományban, hogy az afrikai sertéspestis miatt (ASP) nálunk nem kellett leölni állatokat, de a veszély nem múlt el. Július 24-én ASP jelenlétét erősítették meg a szlovák Tőketerebes (Trebišov) járás egyik kis létszámú házisertés-állományában.

A kitörés körül elrendelt védő- és megfigyelési körzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is átnyúlik. Kijelenthető, hogy hazánkban a fertőzött terület nagysága lassan ugyan, de folyamatosan növekszik, ahogyan ez a hónap elején is történt.

Egyelőre azonban csupán a keleti megyék érintettek, a Dunántúlon még nem találtak fertőzött vaddisznót. Július végén megjelent az országos főállatorvos új határozata az afrikai sertéspestis magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervéről.

Az új mentesítési terv kiadására és az egyes intézkedések felülvizsgálatára a járványhelyzetben bekövetkezett változások, valamint az Euró­pai Bizottságtól az Európai járványhelyzet és tapasztalatok alapján érkezett javaslatok miatt volt szükség.

Miután az ASP a környező országokat sokkal inkább érinti, nálunk a betegség megjelenése paradox módon akár a sertésállomány növekedését is okozhatná. A betegséggel sújtott Romániába például kétszer annyi sertést szállítottak tőlünk, mint tavaly, ahogyan Kína is egyre komolyabb vásárlóként jelentkezik, és január óta Szingapúr is feloldotta az embargót a magyar sertéshússal szemben, mindez egyébként meglátszik a felvásárlási árak növekedésében is. 2016 januárjától ráadásul a korábbi 27 százalék helyett 5 százalékos áfakörbe tartozik a sertéshús, emiatt pedig mintegy 2,2 kilogrammal nőtt is a sertéshúsfogyasztás éves szinten hazánkban.

Mindezek ellenére is az látszik, hogy nem jött meg a gazdák kedve a sertéshizlaláshoz.