A csaknem 7 millió gyerekre öt központ jut – hangzott el a Barnahus konferencián

A Barnahusok működése Lengyelországban és Magyarországon címmel tartott konferenciát a Barnahus Szombathely és a Barnahus Nemzeti Tudásközpont csütörtökön a TIT Székházban. A kerekasztal-beszélgetés egyben a Promisse 2 projekt utolsó rendezvénye volt. Dr. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértő, a Barnahus Nemzeti Tudásközpont vezetője emlékeztetett, éppen három évvel ezelőtt, 2016. november 14-én nyitották meg a szombathelyi és egyben az első és azóta is egyetlen magyarországi Barnahust.

Dr. Lazáry Györgyné hangsúlyozta, a mai nap egy mérföldkő, hiszen már nem azt a kérdést boncolgatjuk, hogy mi a Barnahus, hanem arról beszélünk, hogy mi a jövő. Kelet-Közép-Európában Lengyelország mellett Magyarország az, amelyik az izlandi modellt tökéletesen meg tudja majd valósítani. Elhangzott, jövő év végére megnyílik a budapesti Barnahus, és már szervezik a miskolci, a debreceni, a pécsi Barnahusokat is, de szeretnék, ha nyílna egy központ Zalaegerszegen is. A hosszú távú terv pedig az, hogy minden megyében legyen egy Barnahus.

Beata Wojtkowska, a lengyelországi gyermekképviseleti központ koordinátora, a lengyelországi Barnahus-intézmények működését mutatta be. Magyarország és Lengyelország történelme sok tekintetben nagyon hasonló, ahogyan a két nép mindig is közel állt egymáshoz, míg azonban a tízmilliós Magyarországon tavaly 1 millió 800 ezer volt a 18 év alattiak száma, a 38 milliós Lengyelországban 6,9 millió a gyerek.

Összesen öt Barnahus van az országban, ebből három Varsóban működik, a Beata Wojtkowska által képviselt szervezethez minden második percben befut egy segélyhívás, naponta húsz gyereknek kerül veszélybe az egészsége, és évente 1300 gyereknek adnak pszichológiai és jogi segítséget.

– Mi vagyunk azok, akik a szexuális érzékenyítésről beszélnek, rengeteg kampányt folytatunk belföldön és külföldön egyaránt, például Ukrajnában, Moldáviában, Lett­országban, és Litvániában, miközben olyan témákat is érintünk, mint hogy a kétéves gyerekek agyára hogyan hat a tablethasználat – fogalmazott a szakember, aki több, a közelmúltban végzett felmérés eredményét is ismertette.

Ezek szerint a válaszadók 48 százalékának volt valamilyen bántalmazás miatti negatív gyerekkori emléke, ebből öt százalék volt szexuális abúzus. Kiderült az is, hogy az érzelmi elhanyagolás kétszer olyan gyakori a gyerekek körében, mint a fizikai, és hogy igazoltan van összefüggés a negatív gyerekkori élmények és a későbbi egészségkárosító életmód között.

A lengyel Barnahusok kialakításánál sok tekintetben a gyerekek véleményére hagyatkoztak, például bennük merült fel először, hogy míg ők a pszichológussal beszélgetnek, mi lesz a szüleikkel, ezért javasolták, hogy legyen egy olyan sarok, ahol van nekik némi olvasnivaló. Mind­emellett minden Barnahusban van egy konyha is, ahol lehet kávét, teát főzni és ahol mindig akad valami harapnivaló is. A Barnahusok berendezése semleges, nincs minden tele gyerekrajzokkal, hiszen sokszor mennek hozzájuk kamaszok is.

Nőgyógyászati vizsgálatokat nem végeznek, arra ugyanis náluk csak kórházban van mód. Egy bántalmazott gyerek pszichoterápiáját akár éveken keresztül is vállalják, ugyanis a nyitott ajtó politikáját folytatják, vagyis, ha egy gyerek az előírt terápia után is úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, bármikor szívesen látják.

Vannak azonban olyan esetek, amiket visszautasítanak, például, ha a gyerek nyilvánvalóan a szülői marakodás eszköze, és az egyik a másikat vádolja szexuális erőszakkal, ilyenkor értelmetlen a terápia, ezért az ilyen családokat a családsegítőkhöz irányítják. Minden egyéb esetben a szülőket és a gyerekeket is jó előre tájékoztatják jogaikról és kötelességeikről egyaránt, hiszen miután egy bűnvádi eljárás részesei lesznek, utóbbiról is szó van, például előfordulhat, hogy tanúskodniuk kell.

Lengyelországban nincsen homogén gyermekvédelmi szervezet, viszont 2010-ben jogszabály született a gyerekeket érintő mindennemű testi fenyítés tilalmáról, 2014-ben pedig arról, hogy kihallgatásuk csak gyermekbarát környezetben valósulhat meg. Mindez azonban nem a Barnahusokban történik, sőt az itt dolgozó szakemberek nem is vehetnek részt a törvényszéki kihallgatáson, ezekről azonban kép- és hangfelvétel készül, amit a bíróság bizonyítékként elfogad.

Beata Wojtkowska hangsúlyozta, ők alulról szerveződnek és bár nagyon jó a kapcsolatuk az érintett önkormányzatokkal, a jelenlegi kormányzat nem igazán tá­mogatja törekvéseiket, ennek ellenére nem adják fel és tovább harcolnak a gyermekek jogaiért.

Az előzményekről az alábbi linkekre kattintva olvashatnak:

Speciálisan képzik a szakembereket a gyermekbarát modellben

A gyermek vizsgálatakor a lehető legkörültekintőbben kell eljárni

Izlandon kiindulási alap, hogy hisznek a gyereknek – Itthon még gyerekcipőben jár a Barnahus

Gyermekvédelmi konferenciát rendeztek Szombathelyen