Temetői sétautakon – Benépesültek a holtak városai Vas megyében is

A családok jelentős része nem egy temetőbe megy ilyenkor, hanem más településekre vagy akár megyén kívülre is. Ha a felmenők visszakívánkoztak a szülőföldjükre, hogy holtukban ne az utolsó lakóhelyükön, hanem a származási helyükön nyugodjanak, a rokonok akár 50-100-200 kilométert is utaznak ilyenkor, hogy minden számukra fontos sírra mécsest, virágot tegyenek. Nem túlságosan, de felbolydult a forgalom Szombathelyen már október 31-én, mindenszentek előestéjén, megkezdődött a gyertyagyújtás a temetőkben. A városi megemlékezés még világosban kezdődött a Szent Márton-temetőben.

Dr. Nemény András polgármester, dr. László Győző és dr. Horváth Attila és Horváth Soma alpolgármesterek, dr. Károlyi Ákos jegyző és Babicsné dr. Tőke Erzsébet aljegyző megkoszorúzta dr. Ujvári Ede polgármester, magyar királyi főtanácsos sírját. A tisztelet­adáson jelen volt Ujvári Ede két unokája, Szendrey Zsoltné és Ruzsa Lászlóné is. Ezután a városvezetők Brutcher József tűzoltóparancsnok és a Szombathelyi Mentő Egyesület alapítója síremlékénél rótták le kegyeletüket. A Szent István parkban katonai tisztelet­adás mellett megkoszorúzták a 83. gyalogezred emlékművét, Merkly Ferenc alkotását, amely a fronton bátran harcoló magyar baka szimbóluma. A Hősi temetőben virágot helyeztek Rumi Rajki István Kürtös című szobrához, amely Lehelt, az Árpád-kori hadak egyik vezérét ábrázolja.

A szombathelyi városvezetők ezután tisztelegtek Wagner András volt polgármester nyughelyénél, ahol a családtagok is jelen voltak. Majd koszorúzás és gyertyagyújtás volt a temető egy másik részén nyugvó egykori polgármester, Éhen Gyula sírjánál és az 1945. március 4-i bombázás és a II. világháború szombathelyi áldozatainak emlékművénél, amely olyan megdöbbentő, mintha az életért könyörgő kezek nyúlnának ki a földből, görcsös hosszú ujjakkal az ég felé.

November 1-jén, mindenszentek ünnepén megnőtt a forgalom a temetők körül, de viszonylag könnyen el lehetett jutni Szombathelyről a környező településekre vagy vidékről a megyeszékhelyre, talán a hosszú hétvége négy napjára elosztható temetőlátogatásoknak köszönhetően. Már a délutáni szép napsütésben kimentek sokan a Jáki útra, hogy elhelyezzék a mécseseket, koszorúkat szeretteik sírján. Benépesültek a holtak városának sétaútjai, ezrek keresték fel a több mint 33 hektáros temető 92 parcellába rendezett nyughelyeit. A díszsírhelyek során Gazdag Erzsi sírkövén is volt virág és égő mécses, olyan zarándokhely ez egy kicsit, mint a központi kereszt: senkié és mindenkié – a Szombathelyen élt költőnőnek senkije sem volt, mégis mindenkié lett a gyermekversei által.

A dombon túl, a Hősi temetőben – amelynek minden egyes sírkövét letisztította nemrég a Vas Megyei Temetkezési Kft. – még alkonyat előtt elkezdték meggyújtani a 11. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda szervezésében az ezer mécsest, ahogy ez évek óta szokás. A húszezer négyzetméteren fekvő katonai temetőben gyertyákat helyeztek el az út mentén és Veres Gábor szobrász T–72-es harckocsi lövésével formált vaslemez emlékművénél is.

A mai honvédek idén a kőszegi temetőben ötszáz mécsest helyeztek el a több mint kétszáz egyéni katonai és három tömegsíron.

Körmenden is már egész héten nagy volt a forgalom a temetők környékén. A közlekedés zökkenőmentes lebonyolítása érdekében több helyen rendőrök és polgárőrök állnak, akik az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően közös szolgálatot látnak el ezekben a napokban. A fokozottabb jelenlétükre egészen vasárnapig lehet számítani a közutakon és a temetők környékén. Elsősorban a sírkertek balesetmentes megközelítésére, a parkolók biztonságára és a látogatókra figyelnek. Mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából hosszított nyitvatartás van érvényben Körmenden: október 31. és november 3. között 7 és 20 óra között bármikor be lehet menni a temetőkbe. A legtöbben egyébként, ahogy minden évben, november 1-jén, a kora esti órákban voltak.

Sárváron a lezárt sírkertekkel együtt a város hét temetőjéhez érkeztek és érkeznek ezekben a napokban hozzátartozók, ismerősök a napsütéses őszi időben szeretteikre emlékezni. A városgondnokság fenntartásába tartozó temetkezési helyek a hosszú hétvégén korlátozás nélkül látogathatók. A csokrok és koszorúk nagy részét sokan a Simon-Júdás-napi országos kirakodóvásáron már megvették és elhelyezték a síremlékeken. Így csupán a gyertyák és mécsesek meggyújtása maradt mindenszentekre, halottak napjára.

A Soproni úti köztemetőben az önkormányzat nevében dr. Máhr Tivadar alpolgármester a magyar hősök, a szerb áldozatok és a szovjet-orosz katonák emléke előtt hajtott fejet és helyezett el koszorút. A csendes megemlékezés azokról is szólt, akiknek nyughelyét már senki sem látogatja. A katolikus és az evangélikus egyház temetőkápolnáiban tartott megemlékezést.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a sárvári polgárőrök a környező utcákban segítik a közlekedést és felügyelik a temetők rendjét.

A csendes megemlékezés hatja át ezeket a napokat mindenfelé: a temetőkben – legyenek kicsi falusi temetők vagy maguk is tényleg városokhoz hasonlító városiak – a fehér krizantémok és a világító, pergő falevelek meg a világító mécsesek között tapinthatóvá válik a béke.

Pilinszky János írta, hogy nem véletlenül rendelkezett úgy az egyház: ősszel emlékezzünk halottainkra. Ez az elcsendesülés, az elmúlás időszaka – látszólag legalábbis. Hiszen a természetnek ebben a csendességében az élet készülődik, miközben az ember a mindenséget fürkészi, a látható világon túlra függeszti tekintetét.