Bartucz Klára azt csinálja, amit szeret: a legjobb visszacsatolás a vásárlók öröme

Függönyökkel, lakberendezési szövetekkel kereskedik Bartucz Klára, akit harmadmagával az év elején, a báli szezonban az Év női vállalkozója díjra jelöltek Szombathelyen. Hosszú és nem mindig tükör­sima út vezetett a jelölésig, a mostani sikerekig. Harmincegy év sorsfordító történéseire néztünk vissza vele.

Kiskunfélegyházán született és élt 35 éves koráig, 21 évesen lett magánvállalkozó Klára, aki a végzettsége szerint könyvelő és statisztikus. – Egy évig dolgoztam csak a tanult szakmámban, akkor dupla fizetésért elcsábítottak egy fagyizóba, ahol nagyon jól éreztem magamat. Két év múlva szóba került, hogy átveszem a helyet, akkor úgy éreztem, ez rengeteg feladattal és túl nagy felelősséggel járna. Döntenem kellett, hogyan tovább, és én a vállalkozás mellett döntöttem: nekiálltam piacozni. Többféle termékkel próbálkoztam, és bár ma hihetetlenül hangzik, először lufit árultam szó szerint az árokparton.

Aztán jött a bizsu, de rájöttem, hogy hiába szeretem magamon az ékszereket, ez nem az én műfajom. Rövid időn belül váltottam textilre: ruházati termékekkel jártam a piacokat Kiskunfélegyháza 50 kilométeres körzetében. Időnként nehézségekkel járt a helyfoglalás, de bátor voltam, ha kellett, harcoltam a jó helyekért. Délutánonként pedig szabadon jártam-keltem, mindenre jutott időm a munka mellett.

Huszonöt évesen magasabb szintre lépett: kulturáltabb, biztonságosabb körülmények közé, művelődési házakba járt vásárokra, budapesti nagykerekből vásárolt. – Mindig úgy gondolkodtam, hogy amennyi pénzem van, azért árut veszek. A mai napig nagy árukészlettel dolgozom. Próbálok a vevők fejével gondolkodni, és a készletezés egyértelműen versenyelőny: egy héten belül meg tudjuk valósítani a vevők elképzeléseit.

Tizenkilenc éve Pécs lett Klára következő élet-állomása négy évre. Akkor már az egész országot járta, és üzletnyitásban is gondolkodott: Kisvárdán, Miskolcon, de Szombathelyen és Szentgotthárdon is sokszor megfordult. A termékpaletta már korábban változott: a méteráru mellett függönyöket is árult.

– Hamar kiderült, hogy a ruháknál gyorsan változik a divat, főleg a felsőruházat szezonális. Olyan terméket kerestem, ami hosszabb ideig divatban van és lakásfüggő, ezért kezdtem el „függönyözni”. Először csak alap-, utána már sötétítőfüggönyöket is forgalmaztam. Közben elvégeztem Budapesten egy lakberendezői iskolát, ám nem mélyedtem bele később sem a lakberendezés minden területébe. Ha valaki segítséget kér, szívesen adok ötletet, de elsősorban a textilekre, bútorszövetekre és a színekre koncentrálva.

15 éve már, hogy Szombathelyre költözött. Még Pécsen lakott, s járta a művelődési házakat, amikor Szombathelyen egy hónapban már 4-5-ször megfordult, minden más városban legfeljebb kétszer. A vevői éves naptárt – egyben törzsvásárlói kártyát – kaptak, ami jelölte, mikor érkeznek majd. Később varrással bővítették a profilt. Klárában ekkor már megfogalmazódott: alkotóbb munkára vágyik, amire a művelődési házak már nem voltak alkalmasak. És ahogy idekerült, a boltnyitás lehetősége is megadatott számára.

– Örülök, hogy végigjártam ezt a hosszú utat, sok mindent megtanultam közben. Felmérni, kitalálni a stílust, a design-t, megszerkeszteni és megvarrni a vevőnek, amit megálmodott, ez a munkánk. Ezen belül a tervezés az én privilégiumom. Mindig fontos volt, hogy amit eladok, az örömöt jelentsen. Kell az elismerés, a visszacsatolás. És fontos annak a kilenc embernek – eladók, külső szerelők, varrónők – az elégedettsége és jókedve is, akiknek munkát ad a cég. A munkatársaim szorgalmasak, becsülettel dolgoznak, és szeretjük vidáman bonyolítani a vásárlást.

Öt évvel ezelőttig a társával vezette az üzletet. Miután szétváltak, érezte, szüksége van még kihívásra: elkezdett a pliszével foglalkozni. A modern árnyékolástechnikai terméket kincsnek tartja, ami ugyanakkor rengeteg kihívást tartogatott: nem egyszerű például szerelni. És újabb álmokat is dédelget: a hagyományos értékesítési mód mellett webáruházat párosítana az üzlethez.

– Hiszem, hogy egy jól megtervezett függöny esztétikai élményt nyújt. És praktikus is: nem látnak be kívülről a lakásba, intimitást ad. Aki pedig kevésbé textilkedvelő, annak jól jön a pliszé. Állandóan figyelem a trendeket, járok magyarországi és nemzetközi kiállításokra is, ellesek tippeket, és vásárolok is.

Bartucz Klára elégedett azzal, amit elért. Szerencsésnek mondja magát, mert éppen mindig abban a fázisában érezte jól magát, amelyikben volt. Sosem küzdött azzal, hogy miért nem tudott többet, jobban, máshogyan teljesíteni. Ha már nagyon fáradt, szakít időt az utazásra, az kikapcsolja. Amikor kilép az ajtón, letesz mindent, hogy aztán újult erővel tudjon elindulni. – Csinálja mindenki, amit szeret, kényszerből dolgozni rossz döntés. És tegyen meg mindent azért, amire vágyik – szerinte ennyi a titok.