2019.12.13. 07:00
Vas megyében is őrzik a Luca-napi hagyományokat
Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mint december 13-hoz, Luca napjához. A szokások egy része régebbi, mint maga a Luca név, más részük ma is formálódik.
Szombathelyen a Weöres Sándor Óvodában is megelevenednek a Luca-napi hagyományok
Fotó: Horváth Balázs
A Gergely-naptár bevezetése (1582) előtti időben december 13-ra esett a téli napforduló, amikor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. A természettel együtt élő emberek számára a fény fogyása, a sötétség növekedése misztikus, félelmetes jelenség volt, ezért ehhez az időszakhoz rengeteg hiedelem és szokás kötődik. Szent Luca legendája később kapcsolódott össze az ősi hagyományokkal.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Luca napját a magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották. Ezért védekeztek is a boszorkányok és gonosz szellemek ellen.
Horváth Sándortól, a Savaria Múzeum Néprajzi Osztályának vezetőjétől megtudtuk: a Luca-búza vetése ma is élő szokás. Valaha termésjósló céllal ültették ilyenkor a búzát, manapság a szépen kihajtatott friss búza adventi dísz lett, sok esetben a templomokban a karácsonyi oltárt díszíti. Több helyen Vas megyében is szokás volt Luca napját megelőző éjszaka a lányos házak elé szalmát szórni. A legények letesztelhették, hogy milyen szorgos az ott lakó lány, milyen gyorsan takarítja el a szalmát. Szokás volt az is, hogy kisebb csínyekkel rémisztgették, tréfálták meg egymást a falubeliek. Ellopták a létrát, aztán a falu túlsó végén felakasztották egy fára, vagy kiemelték helyéről a kaput. Számos tiltás is élt, így például ezen a napon tilos volt fonni, varrni, mert úgy tartották, hogy ha varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét és nem tudnának tojni.
Az óvodák, iskolák is számos programmal készülnek a Luca-napra. Bőczénné Taletovics Katalintól, a Szombathelyi Aréna Óvoda vezetőjétől megtudtuk, a kisfiúk szépen beöltöznek, végigjárják az óvoda csoportjait és előadják az ősi rigmusokat, a jókívánságokat, közben szalmát szórnak.
A csepregi óvodában a Luca-búza ültetése mellett nagy hagyománya van a kotyolásnak. Miközben mondják az eredeti helyben gyűjtött szövegeket, szalmán térdelnek. Horváth Béláné óvodavezetőtől megtudtuk, a csepregi legénykék ezzel a lucázós műsorral végigjárják az óvoda csoportjait, majd az iskolát, az önkormányzatot és a környező boltokat is, sőt a város főterén is előadják.
Több szombathelyi iskola, így az Oladi és a Gothard is Luca-napi vásárt rendez. Nagyné Tancsics Ildikó, a Gothard Iskola igazgatója elmondta: a diákok mindenféle saját készítésű kézműves terméket árulnak, a befolyt összeg az osztályok közös pénzét gyarapítja.
A szombathelyi Weöres Sándor Óvodában Pétervári Zsuzsanna óvodapedagógustól megtudtuk, a gyerekek az időjósláshoz Luca-naptárat rajzolnak és a boszorkányt is kifigyelik Luca székéről.