Újra virágzik a Rába

Hosszú szünet után az elmúlt 15 évben fi gyelhető meg újra ezeknek a védett rovaroknak a tömeges megjelenése. A dunavirág és a tiszavirág jelenléte is azt jelzi, hogy a Rába vize európai léptékben is újra jó minőségű.

Ma már az általános iskolás gyerekek is tudják, hogy a tiszavirág nem növény hanem egy rovar. Méghozzá Európa legnagyobb testű kérésze, mely nemzetközi természetvédelmi egyezmények által is védett, de ebben az évben hungarikummá is nyilvánították. – Valaha Európában általánosan elterjedt volt a tiszavirág és kisebb testű rokona a dunavirág is – tudjuk meg dr. Szinetár Csaba zoológustól, az ELTE SEK Biológia Tanszékének főiskolai tanárától. – A folyók szennyezése és a medrek átalakítása következtében mindkét kérészfaj szinte egész Európából kipusztult. A tiszavirág 9-10 cm is lehet, élénksárga, sárgászöld színű. Júniusban rajzik alkonyatkor. A dunavirág csupán harmada a tiszavirágnak, fehér színű és augusztusi éjszakákon rajzik. A rábai tiszavirágnak nagy a jelentősége, mert genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy ez a populáció lényegesen eltér a tiszaitól. Ma már csak a rábai kérészek őrzik azt a génállományt, ami a nyugat-európai tiszavirágokra volt jellemző.

– A kérészek lárvája egy-három évig fejlődik a vizekben. Kifejlett állapotban csupán néhány óráig élnek, a nőstények vízbe petéznek. Már akkor, ha szerencséjük van és nem tévednek el. A Rába menti településeken, Körmenden, Sárváron, augusztusi estéken sokfelé találkozhatunk a dunavirág példányaival kivilágított helyeken. De többször megfi gyeltek kisebb csoportokat Szombathelyen is. Ennek az a magyarázata, hogy normál esetben a vízfelszín csillogását követve, hosszan a folyásiránynyal szemben repülnek, majd a vízre szállva petéznek.