2021.07.10. 07:00
Szentandrássy István festményeiből és grafikáiból nyílt tárlat a Jurisics-vár lovagtermében
Mágikus vonások – Festészet és irodalom összhangja Szentandrássy István művészetében címmel nyílt kiállítás a Jurisics-vár lovagtermében.
Fotó: Szendi Péter
A Kőszegi Vonósok muzsikáltak, Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója házigazdaként üdvözölte a népes közönséget, Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója bevezetőjében azt mondta: máskor is szeretnék bemutatni itt az értékeiket, hogy a roma művészetet minél szélesebb körben megismertethessék.
Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy kivételezett helyzetben van, mert mindennap beszélgethet magában a tavaly elhunyt Szentandrássy Istvánnal, Szentivel, aki a barátja volt, és a tőle kapott képek ott lógnak a szobája falán.
– „A falu bolondja, az ország bolondja, a cigányság bolondja” – Szenti így beszélt magáról. Tudjuk a keresztény kultúrából, hogy a bolond nem negatív megjelölés, mert Krisztus bolondjai azok, akik olyan dolgokat mondanak ki, amiket sokan bolondságnak tartanak, pedig a lényegről szólnak. Szentiben is megvolt ez a fajta „szent bolondság” – mondta Balog Zoltán. – Egy másik képén Szent Ferenc, a bölcs tanító szelíd szóval beszélget egy farkassal. Szenti mindig azt mondta, hogy ha nagyon akarna, egy farkasemberrel is tudna beszélgetni, csak nem mindig akar. De ha kellett, beszélt velük, és ment cigány ügyben, nem sajnálta lejárni a lábát. A harmadik kép, a „Falusi muzsikusok” az a világ, ahol ő élt, a negyedik egy háromszögben a fényben távolodó Krisztust ábrázolja. Szenti azt mondta: „Szeretem Istent és rajongok Jézusért, azért, mert megengedte, hogy néha hasonlítsunk egymásra.” Vagyis át lehet élni néha azt a csodát, hogy egy vérből vagyunk teremtve, a magyar, a cigány, a német, a román, a zsidó, a palesztin és mindenki.
Dr. Székely János megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs bizottságának vezetője a megnyitón áldást mondott, és a szombathelyi festőművész, Ferkovics József „A semmi közepén” című képét idézte meg: a cigányok fájának gyökerei nem érik el a földet, nincs mibe kapaszkodniuk, de a lombja közel van az éghez.
Kiemelt képünkön: Balog Zoltán és Székely János a megnyitón